A bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek a natanzi szabotázs tervei
Az iráni atomprogramról folytatott bécsi egyeztetések előtt készültek a Natanz elleni szabotázsakció tervei.
Natanz, 2020. július 8.
A Maxar Technologies által 2020. június 29-én készült, és július 8-án közreadott műholdkép a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzem épületeiről. 2020. július 2-án egy robbanás után tűz ütött ki a létesítményben, az Iráni Atomenergia Szervezet közlése szerint a balesetben megrongálódott egy félig kész épület, de a centrifugáknak helyet adó létesítményben nem esett kár, és emberi sérülés sem történt.
MTI/EPA/Maxar Technologies A lap szerint az akció tervezésének időpontjában még nem volt világos, hogy az Egyesült Államok és Irán kész-e ismét tárgyalóasztalhoz ülni, és ha igen, mikor, hogy megvitassa az esetleges visszatérést a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi nukleáris megállapodáshoz. Ugyanakkor régóta ismert volt Joe Biden amerikai elnök szándéka a megbeszélések felújítására.
A The Jerusalem Post értesülései szerint lehetséges, hogy az Izraelnek tulajdonított támadás pontos időzítését az határozta meg, hogy az iráni iszlám köztársaság visszatért a tárgyalóasztalhoz. Ám magát az akciót már jóval korábban előkészítették.
Jelentősen befolyásolhatja a tervezéshez szükséges időtartamot, hogy egy adott akció fizikai jelenléten alapul-e, vagy a kibertérben zajlik, mivel nagyok a különbségek a helyszínen szükséges operatív munkatársak számát illetően.
A JP idézte a The New York Times című amerikai lap beszámolóját is, amely szerint a natanzi atomlétesítmény elleni akciót kilenc hónappal ezelőtt tervezték el. Az amerikai lap meg nem nevezett közel-keleti hírszerzési forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az akció hátterében Izrael állt.
Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter hétfn egy internetes sajtókoferencián úgy fogalmazott: „mi olyan akciókat hajtunk vére, amelyekről jobb, ha nem beszélünk”. Ugyanakkor Benny Ganz védelmi miniszter hétfőn az izraeli rádiónak azt mondta” „nem szükségszerű, hogy Izraelnek köze van minden incidenshez, amely Iránban történik”.
A vasárnapi nagy erejű robbanás az iráni atomlétesítmény uránt dúsító föld alatti centrifugákat szolgáló belső energiaellátó-rendszerében olyan nagy károkat okozott, hogy annak helyreállítása legalább kilenc hónapra visszaveti Natanzban az urándúsítást.
Ez az izraeli lap szerint jelentősen befolyásolhatja Teherán tárgyalási pozíciójának erősségét a bécsi tárgyalásokon.
A lap úgy véli: az Irán elleni folyamatos és állandó árnyékháború célja, hogy megakadályozza Teherán közeledését az atombomba előállítását lehetővé tevő nukleáris küszöbhöz, függetlenül a világhatalmak mindenkori politikájától.
Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Az atomalkut Donald Trump amerikai republikánus elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, s egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat. A szerződés szerint ugyanis a szankciók feloldása fejében Irán ígéretet tett arra, hogy felhagy a nem polgári célú atomprogramjával.
