Irán alelnöke kijelentette, terrortámadásként kezelik a natanzi urándúsítóban jelzett üzemzavart

Natanz, 2020. július 8. A Maxar Technologies által 2020. június 29-én készült, és július 8-án közreadott mûholdkép a közép-iráni Natanzban lévõ urándúsító üzem épületeirõl. 2020. július 2-án egy robbanás után tûz ütött ki a létesítményben, az Iráni Atomenergia Szervezet közlése szerint a balesetben megrongálódott egy félig kész épület, de a centrifugáknak helyet adó létesítményben nem esett kár, és emberi sérülés sem történt. MTI/EPA/Maxar Technologies
not image

Borbély Fanni

2021. április 11. - 17:23

Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergiai hivatal szóvivője jelentette be, hogy a natanzi urándúsítót árammal ellátó hálózat meghibásodott, ám sem szennyezés, sem pedig sérülés nem történt.

Az izraeli média korábban azt állította, hogy az eset nem “baleset” volt, hanem egy esetleges Tel-Aviv által végrehajtott kibertámadás eredménye. Nem árulták el forrásaikat, de Natanz a múltban már hackertámadás áldozatává vált a Stuxnet vírus által.

Ali Akbar Salehi, Irán alelnöke bejelentette, hogy Teherán “atomterror” cselekedeteként kezeli a Natanz atomerőmű áramellátásával kapcsolatos mai eseményt.

“Irán elítéli ezt a szörnyű támadást, és emlékezteti a nemzetközi közösséget és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget az ilyen nukleáris terrorcselekmények elleni küzdelem szükségességére” – fogalmazott Salehi.

Az alelnök hozzátette, hogy Irán fenntartja a jogot, hogy megfelelően reagáljon arra, hogy Teherán kit talál bűnösnek a támadásban. Ugyanakkor Salehi az atomerőműben történt mai eseményeket annak “bizonyítékként” jellemezte, hogy Irán ellenségeinek nem sikerült megakadályozni az ország sikereit az atomenergia területén, és azon tárgyalásokon, melyek alatt az alelnök feltehetően az USA és Teherán közötti tárgyalásokat értette.

Malek Shariati Niasar, iráni parlamenti képviselő korábban azt mondta, hogy Teherán úgy véli, “szabotázs” miatt következhetett be az üzemzavar az atomlétesítményben, amely nem okozott veszteségeket vagy szennyezést, de az elektromos hálózat leállításához vezetett. Megjegyezte, hogy az áramhálózati incidens Irán nemzeti nukleáris technológiai napján történt.

Az incidenst megelőző este helyezték üzembe az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat Natanzban, mely alkalomból Hasszan Rohani iráni elnök is beszédet mondott Teheránból, azonban a centrifugák működtetése sérti az iráni atomprogramról, 2015-ben aláírt nemzetközi megállapodást.

Salehi alelnök bejelentése előtt a The Jerusalem Post azt írta, hogy az április 11-i Natanzban történt eset nem “baleset” volt, hanem egy kibertámadás eredménye, és nagyobb károkat okozott a létesítményben, mint azt Teherán kész lenne elismerni. A lap azonban nem árulta el forrásait, de azt állította, hogy Izrael állhat a állítólagos kibertámadás mögött.

Ha mindez igaz, akkor ez már a második kibertámadás lesz az urándúsító történetében, ugyanis Teherán még 2010-ben számolt be arról, hogy néhány centrifugája megsérült a hackerek támadásának következtében.

Számos kiberbiztonsági vállalat arról számolt be, hogy a Stuxnet nevű vírus egy ideje már megjelent a virtuális térben, melyet úgy terveztek, hogy a Windows operációs rendszeren dolgozó és a Siemens ipari berendezéseket működtető speciális számítógépes rendszereket célozza meg, és történetesen az iráni létesítmény is pont ugyanilyen rendszert használ. A vírus megfertőzte a centrifugákat működtető gépeket, állítólag arra kényszerítve őket, hogy szélsőséges sebességgel forogjanak, és tulajdonképpen széttörjék magukat.

Ezenkívül számos médium tett említést arról a feltételezésről, miszerint a Stuxnet egy izraeli és amerikai szakemberek által közösen létrehozott vírus, és Tel-Aviv adta ki a nukleáris létesítmény ellen. Ezt a feltételezést egyelőre sem Washington, sem pedig Tel-Aviv nem erősítette meg, de nem is cáfolta.