ENSZ-jelentés: a válságok által előidézett szegénység modern rabszolgaságba taszítja az embereket

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) hétfőn közzétette legfrissebb jelentését, melyből kiderült, hogy a válságok által előidézett szegénység a rabszolgaság modern formáiba kényszeríti az embereket, a modern rabszolgaságba taszítottak száma pedig az elmúlt években ötödével, közel 50 millió főre emelkedett.

Az ILO jelentése szerint több mint 25 millió embert akaratuk ellenére kényszerítették munkára, a többieket pedig kényszerházasságra. Noha első látásra differensnek tűnhet a két rabszolgasági forma, a valóságban mindkettő a modern rabszolgaság definíciója alá tartozik, tekintettel a tényre, hogy olyan emberekről van szó, akik fenyegetés, erőszak, megtévesztés, hatalommal való visszaélés, vagy a kényszer egyéb formái miatt nem tudnak ellenállni, sem pedig saját akaratukból távozni. Soron kívül Ösztöndíjjal jutott be a Harvardra egy budapesti gimnázium tanulója

A helyzetet pedig csak tovább súlyosbították az olyan válságok, mint a globális koronavírus-járvány, a fegyveres konfliktusok, valamint az éghajlatváltozás, melyek miatt egyre több ember zuhan mélyszegénységbe, s egyre többen kényszerülnek migrációra.

Guy Ryder, az ILO főigazgatója a Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott, „úgy vélem, egyszerűen csak lazítottunk az erőfeszítéseinken”, utalva ezzel arra, hogy a kényszermunkát illetően a vezetők csőlátással bírnak. A szakember ennek okán felszólította a világ vezetőit, hogy javítsanak a munkaerő-felvételi gyakorlataikon, s vezessenek be rendszeres munkaügyi ellenőrzéseket.

Meglátása szerint a kereskedelmi intézkedések, így például a kényszermunkával készült termékek importjának tilalma jelentős előrelépést hozhatna az ügyben, mely kérdéskört jelenleg az Európai Unió is vizsgálja. A jelentésben megállapították, hogy a legutóbbi, 2016-os adatokhoz képest mintegy 9,3 millió fővel növekedett a modern rabszolgaságban élők száma.

A legszomorúbb megállapítás pedig, hogy az ILO adatai szerint az összes kényszermunka több mint fele a közepes, vagy magas jövedelmű országokban történt, a bevándorló munkavállalók pedig több mint háromszor akkora valószínűséggel érintettek, mint a helyi állampolgárok.