Varga Judit úgy fogalmazott a törvényjavaslatok expozéjában, hogy „az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól“. 

Kiemelte, hogy „a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is“. 

Varga Judit közölte továbbá, hogy az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Mit is jelent a veszélyhelyzet? 

A veszélyhelyzetet a különleges jogrend kategóriájába sorolandó, amely gyűjtőfogalomként meghatározza azokat az esetköröket, amelyek az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételes időszakok esetére határozzák meg az állam működését. 

Csink Lóránt erről azt írja, hogy „a különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti“. 

Lakatos László hozzáteszi, hogy a különleges jogrend célja, hogy az állami hatékonyságot fenntartsa olyan időszakokban, amelyekben a normál (béke)idejű államszervezeti struktúra erre képtelen lenne, vagy a szervezési és működési feltételek nem adottak. 

Az Alaptörvény a vészhelyzetről így fogalmazott: „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be“. 

A következő paragrafus arról szól, hogy „a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat“. 

Mi változott az Alaptörvény módosításával? 

Az Alaptörvény fent említett szövege úgy szólt korábban, hogy „a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén“, ez módosult úgy, hogy „a Kormány a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás“. 

Ugyanez a módosítás vonatkozik a „megelőző védelmi helyzet“ kategóriájára is, azonban ez csak november 1-jén lép hatályba. A megelőző védelmi intézkedés életbe léptetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, és felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A kormány szabadon alkothat rendeleteket, amelyek a megelőző védelmi helyzet megszűnését követően hatályukat vesztik, és a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethetnek be – a különleges jogrend ezen formája legfeljebb hatvan napig tartható fenn. 

A lényegi változás tehát annyi, hogy korábban nem következetett egyértelműen az Alaptörvény szövegéből, hogy lehet-e veszélyhelyzetet hirdetni akkor, ha a szomszédban zajlik egy háború. A jelenlegi módosítás azonban egyértelművé tette, kiemelve az ukrajnai háború hatásait, elsősorban gazdasági szempontból – és akkor még ott van a katasztrófavédelmi törvény.

Mi szükség van erre? 

A veszélyhelyzet az egyetlen olyan kategória a különleges jogrendek között az alkotmányban, amely nem az állam fegyveres védelmére irányul. A konkrétumokat a 2011. évi CXXVIII. törvény (katasztrófavédelmi törvény) határozza meg, amely ilyen eseteket sorol fel: árvíz, szélsőséges időjárás, sugárterhelés, járvány, vízszennyezés vagy légszennyezés. 

Azonban többen feltették a kérdést, hogy mégis mi szükség van erre az újabb kétharmad birtokában, hiszen az Országgyűlés úgyis megszavazza, amit Orbán Viktor szeretne elérni. 

Egy kormányrendeletet akár percek alatt is meg lehet hozni, miközben egy törvénnyel sokkal több dolog van; még kivételes esetben is 24 órára van szükség, és utána még meg kell várni a köztársasági elnök aláírását. 

A sürgősségi eljárásra azonban vonatkozik egy olyan korlátozás, miszerint egy félévben mindössze négy törvényjavaslatot lehet így elfogadtatni. Persze salátatörvényeket és törvénycsomagokat is ugyanúgy el tudnának fogadtatni a parlamenttel, mint bármely más módosításai javaslatot, tehát akár ezt a korlátozást is „ki lehet játszani“. 

A válasz a fenti kérdésre: valójában nem sok értelme volt a veszélyhelyzetet kihirdetni, hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy tényleg egy háború zajlik a szomszédban, amely akár mint fegyveres konfliktus messzinek is tűnhet, a gazdasági hatásai nem elhanyagolhatatlanok. 

Az infláció, a drágulás és az egyes márkák hiánya mindennapi probléma, tehát elsősorban gazdasági okai lehetnek a módosításnak. Ahogy Varga Judit igazságügyi miniszter is elmondta, hogy az alaptörvény módosításának célja az, hogy a kihívások kezelésére és a káros hatások kivédésére gyors és hatékony választ tudjanak adni. 

Ezzel pedig felfedte, hogy mi lehetett valójában a kormány célja: időt nyerni. Veszélyhelyzet nélkül is el tudnak fogadtatni bármit, ugyanis április 3-án a nép felhatalmazta őket erre, a rendelettel kormányzás lényege mindössze annyi, hogy gyorsabban tudjanak cselekedni, ha arra van szükség – reméljük, ilyen helyzet nem alakul ki. 

Bár ezek a rendkívüli jogosítványok esélyt adnak a visszaélésre, a szabályozások arra törekednek, hogy az eredeti állapot alkotmányos módon visszaállítható legyen, csak olyan mértékű hatalomkoncentráció jöjjön létre, amely az adott veszélyhelyzet megoldásához feltétlenül szükséges.

Vélemények: teljhatalom, diktatúra

„Sötét nap ez. Az elcsalt választás után létrejött »parlament« ma megszavazta az új kormányt és úgy módosította a Tákolmányt, hogy a kormány az oroszok ukrajnai agresszióját használva ürügyül teljhatalmat adhasson saját magának. A kormány megköszönte és ki is hirdette a vészhelyzetet, tehát saját korlátlan teljhatalmát” – fogalmazott Hadházy Ákos. 

A képviselő attól fél, hogy a gyülekezési jogot és a sztrájkjogot fogja a kormány korlátozni, hogy a tanároknak ne lehessen lehetőségük megtagadni a munkát, ha nem teljesítik a követeléseiket. Hozzátette, hogy úgy gondolja, „újra megtiltják, hogy rendőrök, tűzoltók, egészségügyi dolgozók felmondjanak, valószínűleg a tanárokat is hozzácsapják“. 

Kiemelte, hogy „az is biztos, hogy az információ adást is ugyanúgy (vagy még jobban) korlátozzák majd , mint a járványra hivatkozva tették“. 

Nem ő az egyetlen, aki a szólásszabadságot félti, ugyanis „arra viszont a korábbi tapasztalatok alapján igenis lehet (számítani), hogy a véleménynyilvánítást és szólásszabadságot korlátozzák“. 

A HVG arról értekezik, hogy Rogán Antal miniszteri meghallgatásán azt mondta, hogy „Magyarország nemzeti szuverenitásának a védelme a titkosszolgálatok első és legfontosabb feladata, és az, hogy minden tegyenek meg annak érdekében, hogy Magyarország ne keveredjen háborúba“.

A miniszter kifejtette, hogy nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti, „ha valaki Magyarország érdekeit sérti, az Magyarország nemzetbiztonságát sérti. Ha valaki be akarja sodorni Magyarországot a háborúba és dezinformációt terjeszt, akkor nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ha valaki Magyarország energiabiztonságát veszélyezteti, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot rejt“. 

A lap megkérdezte Rogánt, ha egy újságíró leírja, hogy szerinte fegyvereket kellene Ukrajnának adni, az nemzetbiztonsági kockázat lenne-e, mire a miniszter kifejtette, hogy nem, mert az az újságíró véleménye, azonban a deep fake videók használata már más kérdés. 

Azonban a HVG attól fél, hogy esetleg „húznak egyet a kereteken“, és máris nem lehet olyan szabadon véleményt nyilvánítani a veszélyhelyzet alatt. 

A TASZ is nemtetszését fejezte ki, azért, mert a kormány „az újabb alaptörvény-módosítással ismét a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. Azzal, hogy a jövőben mindig adott lesz a lehetőség a különleges jogrend életbe léptetésére, elveszíti különleges jellegét. Az új normálissá válik, ami veszélyt jelent mindannyiunk alapvető jogaira, és a rendeleti kormányzás még tovább csökkenti a parlament jelentőségét“.

Ezek mellett féltik az alapjogaikat is, hiszen a „az eredeti veszélyhelyzetben meghozott kormányrendeletek is több esetben az alkotmányosan indokolható mértéken túl korlátozták“ azokat. Hozzáteszik: ez nem a jövőt érintő félelem, mostantól a különleges jogrend az új normális.