A szokásos napi jelentés következik Brüsszelből. Szinte már nem telik el úgy nap, hogy az EU nem hivatalos szócsöveként funkcionáló Politico ne cikkezne Magyarországról és Orbán Viktorról. Ma két téma is szóba került, az egyik a Bizottság és a kormány közötti megállapodás, a másik Magyarország vétójoga – amelyek között természetesen semmilyen összefüggés nincs. 

Az előbbiről szólva érdemes megemlíteni, hogy bár a lap azt írja, hogy a magyar törvények olyanok, mint a kolbász, jobb nem tudni, hogyan is készülnek, mégis úgy gondolják, hogy a Bizottság engedni fog, és a mai nap folyamán kiadandó értékelésükben a fő szerepet az fogja kapni, hogy Magyarország teljesíti a vállalásokat, amelyeket tettek.  Soron kívül Egyre több balatoni település vezeti be a fizetős parkolást

Brüsszel nem tud mit kezdeni Magyarország vétójogával 

Paolo Gentiloni gazdasági biztos interjút adott a Politicónak, amelyben nem köntörfalazott a vétókkal kapcsolatban, azt állítva, hogy Magyarország két ügyben is fogva tartja az uniós tagállamokat: az egyik az Ukrajnának nyújtandó segítség, a másik pedig a globális minimumadóról szól. 

Mielőtt egyenként elővennénk az ügyeket, érdemes rátérni arra, hogy mi is a helyzet a vétójoggal. Az Európai Unióban a Közösségi Szerződések (alapító szerződések) csak a kifejezetten erre irányuló eljárás keretében módosíthatók, ezt az Európai Bíróság is kimondta 1976-ban. A szerződéseket két módon lehet módosítani: a rendes felülvizsgálati eljárás során a tagállamok egyhangú döntésére van szükség, míg az egyszerűsített módosítás esetén erre nincs szükség, viszont ezt csak kisebb jelentőségű változtatások esetén lehet alkalmazni, és ezen keresztül nem ruházhatnak át több jogkört az EU-ra, mint amellyel rendelkezik. 

Persze Magyarország a mumus, hiszen Orbán Viktor a szankciók kapcsán többször belengette, hogy élni fog a szerződések adta vétójogával, ha olyan döntések születnének, amelyek átlépik Magyarország vörös vonalát. 

Érdemes megjegyezni azonban, hogy nem csak mi élnünk ezzel az eszközzel, ugyanis Ausztria, azzal érvelve, hogy a schengeni övezet már most sem képes megbirkózni a nyugat-balkáni irányból érkező migráció kezelésével, megvétózta, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a zónához – a döntéshez egyhangú határozat kellett volna. 

„Nem alakíthatjuk át az Uniót egyfajta »vétókráciává«, ahol akkor használjuk a vétót, amikor csak akarjuk” – jelentette ki Gentiloni. 

Magyarország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a vétójog elvétele vagy korlátozása jelentősen csökkentené az állami szuverenitást, a kormány álláspontja pedig az, hogy nem az Európai Egyesült Államok felé tartó úton kell elindulni, hanem erős nemzetállamokkal kell erőssé tenni Európát. 

Hitelfelvétel vagy bilaterális támogatás Ukrajnának? 

Úgy tűnik, hogy az Európai Unió bármit hajlandó feláldozni annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát, ezzel pedig elhúzza a háborút, és valószínűleg már ők is tudják, hogy az EU és a tagállamok döntő többsége nem elég erős gazdaságilag ahhoz, hogy támogassa a háborúban álló országot, esetleg még annak jövőbeli újjáépítésére is maradjon forrás. 

Ezért a brüsszeli vezetők kitalálták a (szerintük) lehető legjobb megoldást: hitelt kell felvenni. A magyar miniszterelnök fejében pedig azonnal felvillant a kis piros lámpa, és jelezte az aggályait: Magyarország nem szeretné, ha az Európai Unió adósságközösség lenne, szerinte ez egy rossz út. 

Persze azonnal elterjedtek azok az állítások, amelyek szerint Magyarország nem szolidáris Ukrajnával, és egy vasat sem akar adni Kijevnek, de másról van szó: ugyanis vállaltuk azt, hogy a ránk eső részt odaadjuk Ukrajnának, csak ezt nem hitelből, hanem a saját (!) költségvetésünkből fogjuk finanszírozni. Szijjártó Péter már jelezte is, hogy jegyzéket küldtek az ukrán külügyminisztériumba, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások a bilaterális szerződésről. 

Az uniós biztos reméli, hogy Orbán Viktor lemond a vétójogáról ebben a kérdésben, hiszen így a többi tagállam sem tud közös hitelt felvenni. Érdemes megemlíteni: Magyarország már a koronavírus-járvány utáni helyre állításra szánt hitelt sem támogatta – igen, ez az egyik olyan forrás, amelybe végül belementünk, de a mai napig egy forintot nem láttunk belőle, és ki tudja, hogy fogunk-e valaha. 

Gentiloni úgy fogalmazott, hogy „etikai szempontból” el kell érni, hogy a kormányfő ne ellenezze a hitelfelvételt, ugyanis „ezek az emberek Ukrajnában ott vannak, fáznak, és bombázzák őket”. 

Már csak az a kérdés, hogy miért nem hajlandó senki a saját állami költségvetéséből ezt a pénzt fedezni Ukrajnának? Fontos feljegyzés: Magyarország nem azt mondja, hogy ne támogassuk Ukrajnát, hanem mindössze azt, hogy ezt ne hitelből, eladósítással tegyük. 

A globális minimumadó teljesen átalakítaná a beruházási környezetet

A tavaszi francia soros elnökség legfőbb célkitűzése az volt, hogy lenyomja a globális minimumadót a tagállamok torkán, és Emmanuel Macron nagy kudarcként élte meg, amikor ezt nem sikerült megtenni – és a bűnös természetesen ismét Magyarország volt. 

Szijjártó Pétertől tudjuk, hogy a szabályozás a társasági adó terén visszatérést jelentene a 2010-es állapotokhoz, a magyar versenyképesség egyik záloga éppen az alacsony társasági adó, amely kedvező környezetet teremt a Magyarországra érkezni kívánó cégek számára. 

A külügyminiszter azt is megosztotta korábban, hogy az inspiráció a volt amerikai elnök, Donald Trump, aki olyan gazdaságpolitikát alkotott meg az USA számára, amelyben az amerikai cégek nem akarnak külföldre menni, és még a külföldön vállalkozó amerikaiaknak is megérné hazatérni. 

Erre kellett lépni a magyar kormánynak egy olyat, ami „a piros ász”, és azt találták ki, hogy csökkenteni kell a társasági adót, amely korábban kétkulcsos volt, ma viszont már egykulcsos, így a korábbi 16 és 10 százalék helyett ma már mindenki 9 százalékot fizet, ráadásul egyéb kedvezményeket és beruházási támogatásokat is érvénybe lehet venni, amellyel akár 6-7 százalékra is le lehet vinni. 

A globális minimumadó ezt a kedvező környezetet szüntetné meg, ugyanis a társasági adó így nagyjából a duplájára nőne, ennek következtében munkahelyek szűnhetnének meg, különösen ebben a válsághelyzetben, ráadásul „gyakorlatilag a kegyelemdöfést jelentené az európai gazdaságnak, az intézkedés Magyarországot is rendkívüli próbatételek elé állítaná”. 

December 19-ig kell döntenie a Tanácsnak a Magyarországnak járó pénzekről 

A mai nap folyamán az Európai Bizottság értékelést ad a magyarországi reformokról, amely jogszabályokat az Országgyűlés egytől-egyik elfogadott az Európai Unió kérésére. Ennek kapcsán Gentiloni azt mondta, hogy „kétlem, hogy az aktualizálás teljesen megváltoztathatja az értékelésünket”, majd hozzátette: „De természetesen a Tanács hatáskörében áll, hogy megváltoztassa azt”. 

A Tanácsnak december 19-ig kell elfogadnia, módosítania vagy elutasítania a Bizottság javaslatát a pénzeszközök befagyasztásáról. Az EU cseh elnöksége hétfőn késő délután összehívja a blokk nagyköveteit, hogy megvitassák a következő lépéseket. A cél az, hogy kitalálják, hogyan lehet továbblépni a pénzeszközök javasolt befagyasztása, az ukrán támogatás, a társasági minimumadó-kulcs és Magyarország 5,8 milliárd eurós gazdaságélénkítési tervének jóváhagyása terén. 

A teljes csomagot a jövő hét elején fogadhatják el, ha a nagyköveteknek sikerül megoldást találniuk. Ha nem, akkor december 19. előtt újabb pénzügyminiszteri találkozóra lehet szükség a patthelyzet feloldásához. A cseh elnökség a legkevésbé sem szeretné, ha a kérdés az uniós vezetők jövő csütörtöki csúcstalálkozójáig is eljutna, ugyanis véleményük szerint nem lenne szerencsés, ha magával, Orbán Viktorra kellene megvitatniuk a kérdést. 

A Politico egyébként úgy gondolja, hogy végül sem a magyar kormányfő, sem Ursula von der Leyen nem fog makulátlanul kijönni ebből a vitából, ugyanis a bizottsági elnök az uniós értékeket mint mindenek felett álló eszmét akarta beállítani az Európai Parlament előtt, de most muszáj lesz neki egy lépést tenni hátrafele, és nem fogja tudni elhessegetni a benyomást, hogy engedett Orbán „zsarolásának”.  

A lap szerint a Bizottság valószínűleg nem fog hozzányúlni a 7,5 milliárd euróhoz, inkább majd a Tanácsra hagyja ezt a kérdést, hogy ne tűnjön úgy, hogy valóban büntetni akarják Magyarországot, ehelyett majd beszámolnak arról, hogy Magyarország elindított néhány reformot, amelyek a jelek szerint jó irányba mutatnak, ez pedig lehetővé teszi majd a Tanács számára, hogy indokolja a Magyarországra kiszabott bírság csökkentését. 

Meg nem nevezett uniós diplomaták viszont azt mondták a lapnak, hogy a Tanács hajlandó kompromisszumot kötni a magyar kormánnyal, de csak abban az esetben, ha Orbán hajlandó lemondani a vétójogáról a nekik fontos kérdésekben – a lényeg, hogy az Európai Unió külön kezeli az ügyeket.