Sokan nem tudják, hogy súlyos betegségük van, holott a vérképből is kiderülhet a baj
A néma gyilkosként is emlegetett betegséget könnyű kiszűrni: a vérképben a bGFR (vagy eGFR CKD EPI) érték szintéjét kell figyelni.
Fotó: Unsplash 
A március 14-i Vese Világnapja alkalmából tartott közös sajtótájékoztatót a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Diabetes Társaság. Az eseményen felhívták a figyelmet: Magyarországon másfél millióan élhetnek krónikus vesebetegséggel, sokan azonban nem tudnak róla, hogy betegek (10-ből 9-en). Holott a korai felismerés csökkentheti a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát – írja a Pénzcentrum. A krónikus vesebetegség tünetmentesen is növelheti többek között a magas vérnyomás betegség (hipertónia), a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának kockázatát, emellett azt is fontosnak tartották hozzátenni: a cukorbetegség és a hipertónia megelőzése, kezelése csökkenti a vesebetegség kockázatát.
Ezáltal igazán lényeges, hogy a szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással élők, cukorbetegek kivizsgáltassák, van-e idült vesebetegségük, de a szakemberek szerint az időseknek is érdemes meggyőződniük róla, egészséges-e a veséjük működése. Ugyanis a 65 év felettiek körében minden harmadik ember él együtt a diabétesz okozta idült vesebetegség (CKD) valamilyen formájával. Igaz, a krónikus vesebetegség bármely életkorban bárkit érinthet, azonban a kor előrehaladtával nő az esélye a kialakulásának. Ha viszont időben felismerik a bajt, és megkezdik a kezelést, egyéb súlyos szövődmények, egészségromlás, valamint az életminőséget rontó dialízis és veseátültetés is elkerülhető, mint ahogyan a korai halálozás.
Az elmúlt három évtizedben jelentősen nőtt a CKD előfordulása és a halálozásban játszott szerepe drámaian megnőtt – emelték ki. De a sajtótájékoztatón arra is kitértek: a vesebetegség stádiumait laborvizsgálatok eredményei alapján állapítják meg. A vese működésének károsodását a becsült glomeruláris filtrációs ráta, vagyis a bGFR (angolul eGFR, estimated glomerular filtration rate) segítségével lehet megbízhatóan megítélni. Ennek értéke 90 felett normális, ha azonban 3 hónapon túl ismételten 60 alatti, akkor idült vesebetegségről beszélünk. A vese szerkezeti károsodása jellemzően ultrahang-vizsgálattal ismerhető fel – magyarázták. De a bGFR érték figyelése azért is fontos, mert a vesebetegség néma népbetegség, vagyis sokáig tünetmentes maradhat.
A korai stádiumban például egyáltalán nincsenek tünetei, azok inkább az előrehaladottabb fázisban jelentkeznek, úgy mint: gyengeség, fásultság, rossz közérzet, fáradékonyság. További tünet lehet még a nehézlégzés, alvási nehézségek, gyakori éjszakai vizelés, rosszullét, fejfájás, viszketés, csontfájdalom, izomgyengeség, izomgörcsök. A szakemberek azt is hangsúlyozták: ha a bGFR érték alacsony, fennáll a vesebetegség kockázata. Ilyen esetben szükséges a további kivizsgálás, amiben a háziorvos is tud segíteni. Ha pedig egyéb vesebetegségre utaló tünetek jelennek meg – mint a véres vagy habzó vizelet, vagy a vizelet megkevesbedése – nefrológushoz kell fordulni.
Végül még hozzáfűzték: a vesebetegség kiszűrése könnyű, kezelése gyógyszeres terápiával történhet, ennek ellenére a témára nem irányul elég figyelem. Emellett korábban arról is beszámoltunk, hogy aggasztó adatokra derült fény: csak minden ötödik magyar jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. De azt is megírtuk, hogy egészségügyi szakértők szerint a szív egészségi állapota szintén fontos szerepet játszik a várható élettartam előrejelzésében, míg egy amerikai férfinek csodával határos módon a rákot és a HIV-et is sikerült legyőznie.
