Transznemű katona ügye: Dél-Korea hadserege nem fellebbezhet a jogellenes leszerelés ellen
Egy bíróság októberben kimondta, hogy a hadsereg diszkriminálta Byun Hui-su-t, az igazságügyi minisztérium pedig megakadályozta, hogy fellebbezést indítson.
Fotó: Pixabay 
Byunt, aki tankvezető volt, 2020 januárjában bocsátották el, miután a hadsereg megállapította, hogy nemi átalakító műtétje elbocsátási ok lehet, mire a nő öngyilkos lett. A dél-koreai igazságügyi minisztérium pénteken megakadályozta, hogy a hadsereg fellebbezzen egy mérföldkőnek számító bírósági ítélet ellen, amely szerint jogellenesen bocsátotta el az ország első ismert transznemű katonáját, mielőtt idén holtan találták.
A minisztérium, amely a kormányzati ágak által benyújtott pereket felügyeli, közleményben közölte, hogy döntése, miszerint a hadsereg nem fellebbezhet, a jogi logikán, valamint „az emberi méltóság tiszteletben tartásának alkotmányos szellemén” és a közhangulaton alapult. A védelmi minisztérium a hét elején közölte, hogy úgy döntött, hogy a hadsereg fellebbezhet Byun Hui-su volt törzsőrmester ügyében, és kérte az igazságügyi minisztériumot, hogy hagyja jóvá a beadványt.
Ez azonban felbőszítette az emberi jogi aktivistákat, akik sürgették a hadsereget, hogy fogadja el az ítéletet, és dolgozzon ki intézkedéseket a szexuális kisebbségek szolgálatának biztosítására. A védelmi minisztérium és a hadsereg nem kommentálta azonnal az igazságügyi minisztérium döntését. Dél-Korea megtiltja a transzneműeknek, hogy belépjenek a hadseregbe, de nincs külön törvény arra vonatkozóan, hogy mi a teendő azokkal, akik a szolgálat ideje alatt nemi átalakító műtéten mennek keresztül.
A Tedzson kerületi bíróság október 7-én úgy döntött, hogy a hadsereg jogellenesen diszkriminálta Byunt, és megsemmisítette a nemváltoztató műtét miatt történő elbocsátásáról szóló határozatot. Egy csütörtöki parlamenti meghallgatáson Suh Wook védelmi miniszter azt mondta, hogy a transzneműek katonai szolgálatának engedélyezésével kapcsolatos kérdésben a közmegegyezésen alapuló döntést kell hozni, és utalt arra, hogy ez potenciálisan ártana a katonai morálnak.
Az igazságügyi minisztérium elhárította ezeket az aggályokat, mondván, hogy a tedzsoni bíróság döntése nem egy szélesebb körű felhívás volt a transzneműek szolgálatának engedélyezésére, hanem annak elismerése, hogy a hadsereg Byun elbocsátásáról szóló határozata nem volt jogilag megalapozott. Az észak-koreai agresszió elrettentését célzó sorkatonai szolgálat értelmében Dél-Koreában a legtöbb munkaképes férfinak 18-21 hónapot kell a hadseregben szolgálnia, Byun azonban önként lépett be altisztként, hogy hivatásos katonává váljon – írja a South China Morning Post.
