A kambodzsai szakaszon jelentősen lecsökkent a delfinpopuláció.
Brazília, a világ legnagyobb kávé-, cukor- és narancslé-exportőre, most épp egy olyan esős évszakon van túl, amely alig hozott magával csapadékot.
Falus Ferenc úgy látja, az indiai variáns megjelenése Magyarországon elkerülhetetlen, s emlékeztetett, a WHO a komolya aggodalmakra okot adó variánsok közé sorolta az Indiában felfedezett mutációt.
Mintegy kilencven palesztin sebesült meg az izraeli biztonsági erőkkel való összecsapásokban szombat éjszaka Jeruzsálemben a helyi média tájékoztatása szerint.
A demokrácia jelentőségébe vetett hit igen magas arányban van jelen a felmérésben szereplő 53 országban, azonban leginkább az egyenlőtlenséget és a nagy technológiai vállalatokat tekintik a legnagyobb veszélynek.
A katasztrófavédelem közleménye szerint egy XIV. kerületi Örs vezér terén lévő szakrendelőt ki kellett üríteni, mert szúrós gázszagot éreztek az épületben.
Egy gyógyszeripari vállalat több alkalmazottját is letartóztatták Indonéziában, miután állítólag használt koronavírus mintavételi eszközöket mostak el és adtak tovább használatra.
Japán azon tervei, hogy a radioaktív szennyvizet a Csendes-óceánba juttassák, érzéketlen cselekedet, amely katasztrofális kárt okozna a csendes-óceáni térségben élők szerint, akik most azt mondják "ha olyan biztonságos, mint állítjátok, öntsétek ki Tokióban".
A koronavírus-járvány kezdetén meghozott védelmi intézkedések egyike a társadalmi távolságtartás, melyet a legtöbb országban 1,5-2 méteres távolságban határoztak meg. A Massachusettsi Műszaki Egyetem legfrissebb tanulmánya azonban azt találta, hogy 20 méteres távolságban is ugyanolyan veszélyes egy légtérben tartózkodni egy fertőzöttel, mint 2 méteres távolságban.
Mióta a kormány által bejelentett enyhítés által megnyitottak a vendéglátós teraszok (tegnap), bárhova is megyünk, mindenhol hatalmas tömegeket láthatunk a teraszokon, s bár igazán jó lehet végre élvezni a szabadságot, rendkívül veszélyes az a magatartás, amit a vendégek tanúsítanak.
Egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású vizsgálatot folytatott a csernobili atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzás utóhatásairól, az 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján pedig megállapították, hogy a sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték meg a sugárzásban megbetegedettek később született gyermekei.