Egy globális felmérés szerint az USA nagyobb veszélyt jelent a demokráciára, mint Oroszország vagy Kína

Fotó: Unsplash/Vladislav Klapin
not image

Borbély Fanni

2021.május.7 - 13:34

A demokrácia jelentőségébe vetett hit igen magas arányban van jelen a felmérésben szereplő 53 országban, azonban leginkább az egyenlőtlenséget és a nagy technológiai vállalatokat tekintik a legnagyobb veszélynek.

Az Egyesült Államoknak nehéz feladatot kell megoldania annak érdekében, hogy a globális demokrácia legfőbb őrzőjeként tüntethesse fel magát – derül ki egy új felmérésből, amely szerint az Egyesült Államokat világszerte sokkal nagyobb fenyegetésként tartják számon a demokráciára nézve, mint Oroszországot és Kínát.

A felmérés szerint a demokrácia támogatottsága továbbra is magas, annak ellenére, hogy a demokratikus országok polgárai rosszabbul ítélik meg kormányaik járványkezelését, mint a kevésbé demokratikus országok polgárai. Az egyenlőtlenséget tekintik a globális demokráciát fenyegető legnagyobb veszélynek, de az Egyesült Államok nagy technológiai vállalatainak hatalmát is kihívásnak tekintik.

Az eredmények a Demokráciák Szövetsége Alapítvány megbízásából 53 ország 50 ezer válaszadója körében végzett felmérésből származnak, melyek a G7-ek külügyminiszterei számára kemény olvasmányok lesznek, mivel Londonban tartják a tárgyalások utolsó napját, amelyen közösen vállalták a demokratikus értékek védelmezőinek szerepét, akik eltökéltek az autokráciával való szembeszállásban.

A felmérést a Latana közvélemény-kutató cég február és április között végezte, így Donald Trump “Amerika az első” külpolitikájának hatása még mindig érződhet az eredményekben, azonban az eredmények összességében azt mutatják, hogy az USA megítélése kezd javulni a tavalyi évhez képest.

Míg 2020 tavaszán a demokratikusabb és kevésbé demokratikus országokban egyaránt egyformán elégedettek voltak az emberek a kormányuk világjárványra adott válaszával (70 százalék), egy évvel később a kevésbé demokratikus országokban 65 százalékra csökkent az elfogadottság, a demokratikusabb országokban viszont 51 százalékra. Európában ez az arány 45 százalék, Ázsiában a pozitív értékelések pedig elérik a 76 százalékot.

Mind közül talán a legmegdöbbentőbb eredmény, hogy a megkérdezett 53 országban a válaszadók közel fele (44 százalék) aggódik amiatt, hogy az USA veszélyezteti a demokráciát az országában; a kínai befolyástól való félelem ezzel szemben 38 százalék, az orosz befolyástól való félelem pedig a legalacsonyabb, 28 százalék. Az eredmények részben tükrözhetik az Egyesült Államok viszonylagos hatalmáról alkotott véleményeket, de azt is mutatják, hogy sem az USA, sem a G7-ek nem vehetik át karikacsapásra a demokrácia védelmezőjének szerepét.

Tavaly óta az USA befolyásának a demokráciát világszerte fenyegető veszélyként való megítélése jelentősen nőtt, a +6-os nettó véleményről +14-es nettó véleményre. Ez a növekedés különösen nagy mértékű Németországban (+20) és Kínában (+16). Az USA befolyását még mindig túlnyomórészt negatívan ítéli meg Oroszország és Kína, őket követik az európai demokráciák.

A tanulmány szerint a demokráciához való ragaszkodás globálisan is megfigyelhető: az emberek 81 százaléka világszerte azt állítja, hogy fontos, hogy országában demokrácia legyen. Csak valamivel több mint a fele (53 százalék) mondja azt, hogy országa ma ténylegesen demokratikus keretek között működik – még a demokráciákban is.

Szaúd-Arábiát és Egyiptomot kivéve szinte minden megkérdezett országban azonos eredmények születtek: a szólásszabadság korlátozását kevésbé tartják a demokráciát fenyegető veszélynek, mint az egyenlőtlenséget.

A megkérdezettek fele (48 százalék) szerint azonban a nagy technológiai vállalatok hatalma – szemben a közösségi média egyszerű létezésével – veszélyezteti a demokráciát országukban. A demokráciák közül az Egyesült Államokban aggódnak a legjobban a nagyvállalatok miatt (62 százalék), azonban a tavalyi évhez képest sok országban nőtt az óvatosság, mely a közösségi média nagyobb mértékű szabályozásának széles körű támogatásában mutatkozik meg.

A norvég, svájci és svéd választók bíznak leginkább abban, hogy országuk demokratikus, de a kínaiak is így vannak ezzel: 71 százalékuk egyetért azzal, hogy Kínában megfelelő a demokrácia mértéke, míg Oroszországban csak 33 százalék gondolja úgy, hogy országa demokratikus. Joe Biden demokrácia-csúcstalálkozó megrendezésére irányuló tervének globális támogatottsága Kína és Oroszország kivételével minden országban igen jelentős mértékű – írja a Guardian.

Az eredmények a kelet-európai demokráciák, például Magyarország számára is nyugtalanítóak, ahol a választók mindössze 31 százaléka gondolja úgy, hogy országa demokratikus – hasonlóan a nigériai, iráni, lengyel és venezuelai eredményekhez.

Anders Fogh Rasmussen, a Demokráciák Szövetsége Alapítvány elnöke, volt NATO-vezér és dán miniszterelnök elmondta:

“Ez a felmérés azt mutatja, hogy a demokrácia még mindig él az emberek szívében és elméjében. Most úgy kell kilábalnunk a koronavírus-járványból, hogy több demokráciát és szabadságot biztosítunk azoknak az embereknek, akik azt szeretnék, hogy országaik demokratikusabbá váljanak. A demokráciák szövetségének pozitív támogatása – legyen szó akár az Egyesült Királyság D10 kezdeményezéséről, akár Biden elnök demokrácia-csúcstalálkozójáról – azt mutatja, hogy az emberek több együttműködést akarnak az autokraták ellen. A vezetőknek tudomásul kellene venniük ezeket a felfogásokat, és cselekedniük kellene.”