Az egyik legújabb brit tanulmány szerint az emberi küldetések nemcsak logisztikai szempontból lesznek körülményesek, hanem az asztronauták életét is megkeseríthetik az egyre gyakoribb napszelek, amelyek a Holdat is elérik.
Befejeződött a Debreceni Egyetemen a "Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe" tanfolyam, így kijelenthetjük, hogy hamarosan masírozhatnak hazánkban az első magyar űrkatonák.
Kutatók szerint a radioaktív anyag valószínűleg egy távoli szupernóva-robbanást követően kerülhetett az óceán mélyére.
Maezava Juszaku csütörtökön bejelentette, hogy történelmi mérföldkőhöz érkezett, ugyanis megvásárolta jegyét a Nemzetközi Űrállomásra azelőtt, hogy a SpaceX Starship űrhajójával a Holdra látogatna.
Bár egyelőre még csupán az SN15 prototípus következő magassági repülése van soron, bizalmas dokumentumok alapján már nem kell túlságosan sokat várnunk arra sem, hogy Föld körüli pályán láthassuk Elon Muskék vívmányát.
A Tienven–1 misszió keretében történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi, a kínai Csuzsung marsjáró ugyanis talajt ért a vörös bolygó felszínén.
Minden jel arra utal, hogy a globális klímakrízis hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyébként is komoly gondokat okozó űrszemétkérdés tovább mélyüljön.
Már közel egy évtizede tartózkodik a vörös bolygó felszínén az amerikai űrhivatal rovere, ami ez idő alatt rengeteg információt gyűjtött be a Marsról, ám napjainkban komoly veszély fenyegeti az egységet.
Miközben szüntelenül élet nyomai után kutatnak az amerikai űrügynökség szakemberei a vörös bolygón, könnyen elképzelhető, hogy saját maguk juttatták ki az élő mikroorganizmusokat a Mars felszínére.
Ha földönkívüliekkel akarjuk felvenni a kapcsolatot, akkor kutatók szerint nem árt, ha idegen Elon Muskok után keresgélünk.
A SpaceX mérnökei gőzerővel dolgoznak azon, hogy ismét kilőhessék az SN15 prototípust, amelyre minden bizonnyal május végéig sor kerülhet.