Szlávik János nem ért egyet azokkal a véleményekkel, miszerint a Magyarországon elérhető kínai vakcina nem nyújt védelmet.
A kínai fejlesztésű Sinopharm vakcina kapcsán már korábban is felmerült a lehetősége, hogy a jövőben szükséges lesz egy erősítő oltás azoknál, akiknél nem váltott ki megfelelő immunválaszt.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Kína is teljesíti a szerződésben vállaltakat, akik ugyancsak jelentős szerepet vállaltak a járvány megállításában.
Nyugati szomszédunknál fordult a kocka, és a korábbi híresztelésekkel ellentétben végül elfogadták a kínai koronavírus elleni védőoltás használatát.
Magyarország erősen robog az 5 millió beadott oltás felé, ami szinte biztosan meglesz a hónap végéig, így egy újabb nyitási folyamat valósulhat meg.
Miközben vasárnap reggelre átlépte a 4,6 milliót a beoltottak száma Magyarországon, egyre gyorsabban közelítünk az enyhítések felé, a WHO ajánlását követően pedig a kínai készítmények iránti érdeklődés is megnőtt.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora úgy látja, az egyik legnagyobb hátráltató tényező manapság a magyar lakosság oltási kedvében a közösségi média, ahol oltásra buzdító és oltásellenes hangokat egyaránt lehet találni.
Visszatért Magyarországra a különgép, aminek rakterében egy több mint 1 millió vakcinát tartalmazó szállítmány várt kirakodásra.
Nincs megállás, folyamatosan érkeznek az újabb és újabb vakcinaszállítmányok Magyarországra, többek között a keleti partnerektől.
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) első embere kitért arra is, hogy a WHO megerősítette a magyar kormány döntését azzal, hogy elfogadta a Sinopharm-vakcinát.
A kormányinfón szóba kerültek a német hírek is, melyek szerint azok, akik a két fentebb említett keleti vakcinát kapták meg, nem kapnának automatikus bejárást az országba.