A hollandiai Vlissingen kikötőjébe nagy számban érkeztek amerikai katonai járművek.
A finnek és a svédek arra várnak, hogy a NATO-tagországok ratifikálják a csatlakozásukat.
Bukarestben ülnek össze a mai és a holnapi nap folyamán a NATO külügyminiszterei, hogy megvitassák az orosz-ukrán konfliktus jelenlegi helyzetét.
Philip Ingram volt katonai hírszerző tiszt rámutatott, nem lenne célszerű, ha a NATO biztosítaná a zaporizzsjai atomerőművet, hiszen ez akár a harmadik világháború előszele lehetne.
A feltételezések szerint legalább 7 tonna üzemanyag tűnt el teljesen nyomtalanul, de az ügyészek szerint a valós hiányzó mennyiség még ennél is nagyobb lehet.
Lengyelország ügyel arra, hogy ne emelje a tétet, és ne eszkalálja a helyzetet a területét ért rakétacsapást követően, de még mindig úgy véli, hogy a konfliktust csak Ukrajna katonai győzelmével lehet lezárni.
A vizsgálat még folyamatban van, a NATO pedig nem tesz elhamarkodott lépéseket, de azért leszögezték: a lengyelországi incidens nem Ukrajna hibája.
Andrzej Duda elnök azt mondta, hogy az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az országban landolt rakétát „valószínűleg az ukrán légvédelem használta”.
A legfrissebb jelentések szerint kedden a lengyel légtér felett haladt egy NATO-gép, ami lekövette a nem sokkal később Lengyelországban becsapódott rakétát.
A lengyel kormány úgy döntött, hogy a határain belül történt robbanást követően növeli hadserege készenlétét.
A NATO is szorosan figyeli az eseményeket, vizsgálják a sajtóban megjelent híreket, miszerint orosz rakéták csapódhattak be Lengyelországban.