Keresés...
A földönkívüli létformák utáni kutatásban kulcsszerepet játszó exobolygók viselkedése gyakran még a szakavatott asztrofizikusokat is meglepi.
A csillagászok egy teljesen új, úgynevezett "ultraforró Neptunusz" kategóriába sorolható exoplanétára bukkantak, ami olyan közel kering az anyacsillagához, hogy alig egyetlen nap alatt körbeéri.
Amíg a Földön a gyémánt az egyik legritkább drágakőnek számít, addig vannak exobolygók, ahol ez a csillogó ásvány szinte csupán egy maréknyi földdel egyenértékű.
A csillagászat történelmében még egyszer sem fordult elő, hogy egy előre programozott algoritmussal temérdek mennyiségű, Naprendszeren kívüli égitestre bukkantak volna.
A forró szuperföldekként elhíresült bizarr exoplanéták csoportjának képviselői rendkívül fényes égitestekként tündökölnek az univerzum bizonyos pontjairól készült felvételeken.
Csillagászok éppen azt vizsgálták, miként képződhetnek égitestek a halálos fekete lyukak közelében, amikor egy eléggé fontos problémával találták szembe magukat – el kellett nevezni ezeket az objektumokat.
Asztronómusok olyan Naprendszeren kívüli planétára bukkantak, ami 150 fényévre van a Földtől, a felépítése alapján pedig jóval sűrűbb lehet, mint azt korábban lehetségesnek gondolták.
Csillagászok legújabb kutatásai szerint az úgynevezett mini-Neptunuszokon egészen más folyamatok játszódhatnak le, mint azt korábban gondolták.
Az asztronómusok hosszú évtizedek óta nem tudnak magyarázatot találni az égető kérdésre, miszerint vajon milyen bolygó keringhet a Nap körül a Neptunusz után.
Az amerikai űrhivatal asztronómusai nemrég egy Neptunusz méretű planétát fedeztek fel, amely eszméletlen sebességgel kering az anyacsillaga körül.