Létrehozták az exobolygókon uralkodó forró fekete jeget
Nem csupán a Naprendszeren kívüli planéták mélyén fordulhat elő ez a különleges anyag, ugyanis már az Uránuszon és a Neptunuszon is azonosították a jelenlétét.
Vitali Prekapenka 
A víz szóban forgó halmazállapotát szuperionizált jégnek nevezik, ami extrém magas hőmérsékleti körülmények és nyomás mellett alakulhat ki, ezen változások hatására ugyanis a vízmolekulák ionos hidrogén- és oxigénformát vesznek fel.
Mivel a folyamat során az oxigén részecskék kockaszerű rácsszerkezetbe rendeződnek, a hidrogének pedig körülöttük szállingóznak szabadon, egy magas vezetőképességű, alacsony sűrűségű, rendkívül sötét színű anyag jön létre.
Az Argonne Nemzeti Laboratórium tudósai egy gyémántmintába helyezett vízcsepp segítségével állították elő mesterséges körülmények között a forró fekete jeget abból a célból, hogy megvizsgálják, pontosan milyen környezeti tényezők szükségesek ahhoz, hogy kialakulhasson ez a nem mindennapi anyag.
A mintát erőteljes röntgensugarakkal bombázták, majd folyamatosan növelték a hőmérsékletet és a nyomást. Mindezt egészen addig tették, hogy kimutatták, 627 Celsius-fok és 1 627 Celsius-fok között, 20 gigapascal nyomáson a gyémántból szinte kicsapódtak a fekete jégdarabok, amelyek ionizált alakban maradtak.
Korszakalkotó felfedezésről beszélhetünk, ugyanis a szuperionizált jég előállításának köszönhetően az asztrofizikusok és csillagászok egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megfejtsék a bolygók keletkezésének rejtélyét, illetve arról is tisztább képet kaphatnak, miként alakulhatott ki az élet egyes égitesteken.
