AKTUÁLIS
Különös formájú, aszimmetrikus exobolygót fedeztek fel
Rögbilabda-formájú bolygót fedezett fel a Herkules-csillagképben, mintegy 1800 fényévre a Naprendszertől egy nemzetközi kutatócsoport az exobolygókat kutató Cheops svájci űrteleszkóp segítségével.
Furcsa exobolygót találtak, ami felforgathatja a kutatók eddigi elképzeléseit
Rábukkantak a valaha felfedezett legpokolibb exobolygóra
Több száz idegen bolygót fedezett fel a mesterséges intelligencia
Rövid időn belül rábukkanhatunk a földönkívüli létformákra
További Hírek
Meglepő módon ahelyett, hogy egy központi csillag körül keringenének, szabadon repkednek az univerzumban azok az exobolygók, amelyek egészen más képet festenek a világűrről.
Miközben még egyetlen alkalommal sem láthattunk kitörni egy fémvulkánt, kutatók laboratóriumi körülmények között leszimulálták, mire számíthatnánk egy esetleges űrbéli katasztrófa során.
Az oxigén az a létfontosságú elem, amelynek exobolygókon való jelenlétét gyakran a lehetséges élet indikátoraként fogadják el. A Föld oxigéntartalmú légköre azonban, amely lakhatóvá teszi a bolygónkat, nem biztos, hogy örökké tart.
Az amerikai űrhivatal egészen egyedi módon kezdte meg földönkívüli létformák utáni kutatómunkáját – légszennyezés nyomait vizsgálva deríthetik ki, van-e élet az exobolygókon.
Csillagászok nemrég olyan exoplanétákra bukkantak, amelyek viszonylag normális pályán keringenek, azonban a sűrűségük eléggé rendellenes.
Az egészen bizarr, aszfaltnál is sötétebb exobolygó sorsát a saját anyacsillaga pecsételheti meg.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég egy két évig elhúzódó részletes tanulmánysorozatra hivatkozva bejelentette, hogy 2029-ben exobolygó-kutató teleszkópot állíthatnak Föld körüli pályára.
Mindezidáig több mint 4 ezer exoplanétát azonosítottak a bolygókutatók a Tejútrendszerben, a számuk pedig napról napra emelkedik, hála a Kepler űrtávcsőnek és a csillagászok kitartó munkájának.
A NASA legújabb kutatásából megtudhattuk, hogy a galaxisunkban található Nappal megegyező méretű és tulajdonságú csillagok legalább ötven százalékának van egy olyan exoplanétája, amely az élhető zónában helyezkedik el.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.