Ha úgy gondoltuk, az eddig felfedezett baktériumok és vírusok okozhatják a soron következő pandémiát, tévedtünk.
Először sikerült csillagászoknak bizonyítékot találniuk arra a jelenségre, mely során egy kozmikus ütközés után lényegében eltűnt egy égitest teljes légköre.
Csillagászoknak sikerült lencsevégre kapniuk azt a Jupiternél is nagyobb égitestet, amelynél fiatalabbat eddig egyszer sem detektáltak.
Csillagászok furcsa rádiójelekre bukkantak, amelyek olyan égitestekről érkezhettek, amiket korábban még fel sem fedeztek.
Mióta asztronómusok felfedezték a Földtől nagyjából 640 fényévre található WASP-76b exoplanétát, egyre több érdekességre derült fény a szó szerint pokoli égitestről.
Először sikerült lencsevégre kapni a GW Orionis tripla csillagrendszert, melynek közepében egy bolygó található, ami mindhárom égitest körül szabályosan kering.
Tudósoknak sikerült a felszínen és az atmoszférában uralkodó körülményeket górcső alá venniük egy olyan exobolygón, ami a Naprendszeren kívül található a galaxis mélyén.
Habár az elmúlt években rendkívül sok földönkívüli élet lehetőségével kecsegtető égitestet fedeztek fel asztronómusok, minden jel arra utal, hogy ezeket a bolygókat saját anyacsillagaik emészthetik fel.
Az úgynevezett Hycean-bolygók kutatók szerint alkalmasak arra, hogy felszínükön létrejöhessen a földi értelemben vett élet.
Közel 35 fényévnyire van tőlünk az a kék színű, valószínűleg folyékony vízzel borított égitest, ami egy Naphoz hasonló csillag élhető zónájában kering.
Először sikerült csillagászoknak számszerűsíteniük egy több mint 2,8 billiárd kilométerre található exobolygón lévő izotópokat.