Tajvan elnöke ellenáll Kínának: Ha rajta múlik, nem lesz annexió
Tajvan elnöke, Caj Jing-ven azt mondta, hogy a szigetnek és a szárazföldnek nem szabad „egymásnak alárendelődnie”, ezzel pedig nyilvánvalóan visszautasította Hszi Csin-ping kínai elnöknek az országhatáron átívelő békés újraegyesítésre vonatkozó felhívását.
Caj Jing-ven tajvani elnök, a Demokratikus Haladás Párt (DPP) jelöltje (k) és alelnökjelöltje, William Laj (b) támogatóikkal, miután gyõztek a tajvani elnökválasztáson Tajpejben 2020. január 11-én.
MTI/EPA/Hou Hvi Jung 
A Kínai Köztársaság – amelyet a tajvani kormány hivatalos elnevezésként használ – megalapításának 110. évfordulója alkalmából tartott beszédében Caj azt is elmondta, hogy Tajvannak „ellen kell állnia az annexiónak vagy a szuverenitásunkba való beavatkozásnak”, és hangsúlyozta, hogy „a Tajvani Köztársaság (Tajvan) jövőjéről a tajvani nép akaratával összhangban kell dönteni”.
„Újítsuk meg egymással a szabad és demokratikus alkotmányos rendszer iránti tartós elkötelezettségünket, valamint elkötelezettségünket amellett, hogy a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság nem lehet egymásnak alárendelve”
– mondta vasárnap.
Megjegyzései egy nappal azután hangoztak el, hogy Hszi az évforduló alkalmából Pekingben tartott találkozón kijelentette, hogy „az anyaország békés eszközökkel történő újraegyesítése felel meg leginkább a kínai nemzet általános érdekeinek, beleértve tajvani honfitársainkat is”.
„A tajvani függetlenségi szeparatizmus a legnagyobb akadálya az anyaország újraegyesítésének, és a legsúlyosabb rejtett veszély a nemzeti megfiatalodásra. Azok, akik elfelejtik őseiket, elárulják az anyaországot, vagy megosztják az országot, el vannak ítélve. Őket a nép biztosan el fogja utasítani, és a történelem el fogja ítélni őket”
– mondta Hszi.
Peking Tajvant szakadár tartománynak tekinti, amelynek vissza kell térnie az anyaországhoz. Hszi eddig békés úton történő újraegyesítést ajánlott, de többször figyelmeztetett, hogy a szigetet „támadás érné, ha hivatalosan is kikiáltaná függetlenségét”. Caj kijelentette, hogy Tajvan hajlandó kivenni a részét a régió békés fejlődéséhez való hozzájárulásból.
„Álláspontunk a kétoldalú kapcsolatokkal kapcsolatban változatlan: sem jó szándékunk, sem kötelezettségvállalásaink nem változnak. A status quo fenntartására szólítunk fel, és mindent megteszünk annak megakadályozására, hogy a status quo egyoldalúan megváltozzon”
– mondta Caj.
„A határon átnyúló nézeteltérések megoldásához a szoros két oldalának a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre van szüksége” – tette hozzá Caj, utalva arra, hogy Peking 2016-os elnökké választása óta felfüggesztette a hivatalos cserekapcsolatokat Tajpejjel, és elutasította az „egy Kína” elvét. Órákkal később a pekingi államtanács tajvani ügyekért felelős hivatala visszavágott, azzal vádolva Cajt, hogy konfrontációt próbál szítani és elferdíti a tényeket.
„A Tajvani Demokratikus Haladás Párt függetlenségre törekvő provokációja a Tajvani Kereszt-szoros feszültség gyökere. Ez egyben a legnagyobb fenyegetés a térség békéjére és stabilitására”
– közölte Ma Hsziakuang, a TAO szóvivője.
