Svédország: „olyan, mintha a világ megőrült volna”
Anders Tegnell, Svédország első száma koronavírus szakértője, és a heves kritikákat kiváltott svéd COVID-19 elleni stratégia megalkotója szerint „őrültség” volt a járvány megfékezését célzó karanténok bevezetése számos országban.
Anders Tegnell, Svédország első száma koronavírus szakértője, és a heves kritikákat kiváltott svéd COVID-19 elleni stratégia megalkotója szerint „őrültség” volt a járvány megfékezését célzó karanténok bevezetése számos országban.
Az epidemiológus elmondása szerint hevesen tiltakozott az emberek szabad mozgását korlátozó intézkedések ellen, a pusztító mellékhatásokra hivatkozva, amik gyakran ezzel járnak. Tegnell egy svéd rádiónak fejtette ki álláspontját a karanténról:
„Olyan volt, mintha az egész világ megőrült volna, és azok, amiket megbeszéltünk, feledésbe merültek volna. Az esetszámok túl magassá váltak, a politikai nyomás túl erőssé vált, de Svédország egyedül ellenállt az egésznek”
Tegnell habár elismeri, alábecsülte a koronavírus halálozási potenciálját a járvány kezdetén, meg se fordult a fejében, hogy abbahagyják a megkezdett stratégiát. Úgy véli, a globális viszonylatban megfigyelhető szabad mozgás radikális szintű korlátozása egy sor új problémát eredményez, például növekvő családon belüli erőszakot, magányt és tömeges munkanélküliséget.
Tegnell úgy fogalmaz: „ugyanúgy, ahogyan a kábítószereknek is megvannak a mellékhatásai, a járvány elleni korlátozásoknak is megvannak a negatív hatásai. Egy olyan hatóságnál, mint a mienk, ami ennyi közegészségügyi témát tárgyal, természetesnek vehető, hogy ezeket az aspektusokat is számításba vesszük”.
Amíg a világon bezárták az iskolákat, boltokat és az éttermeket, Svédország körülbelül mindent nyitva hagyott. Arra kérték a lakosokat, hogy tartsák be a közösségi távolságtartás szabályait, de ez is inkább opcionális volt. Tegnell kezdetben még a maszkviselés ellen is érvelt, hogy nincs elég tudományos bizonyíték a hatásossága mellett.
Tegnell abból indult ki, hogy a COVID-19 nem egy olyan vírus, ami egyhamar leszáll a nyakunkról, ezért a súlyos vesztegzárak bevezetése hatástalan lesz hosszútávra nézve. Ezt valamelyest alátámasztja az elmúlt hetekben néhány országban lezajló események, gondolhatunk itt a Tönnies húsfeldolgozójában vagy a Xinfadi nagybani piacon történt járványkitörésekre.
Kérdés, hogy a történelem bebizonyítja-e Tegnell igazát, mindenesetre a svéd járványügyi adatok jelen állás szerint meglehetősen súlyosak. Svédországnak van a legmagasabb 100 000 főre levetített halálozási rátája, még az Egyesült Államoknál is súlyosabb. Ebből kifolyólag a közbizalom is meggyengült, amit már közvélemény-kutatások is alátámasztottak.
