Többet spóroltak idén a magyarok, mint a tavalyi évben
Felmérés készült arról, milyen hatással van a pandémia a magyar háztartások pénzügyi helyzetére, a megkérdezettek 60 százaléka rosszabbul él, mint a járvány előtt.
Twenty20 A válaszadók 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy kisebb, 18 százaléka pedig azt, hogy nagyobb mértékben megviselte a vészhelyzet – áll az IMAS International felmérésében, amelyet az Erste csoport számára készített.
A megtakarítási kedv növekedett, ennek hátterében azonban részben a munkahely elvesztése miatti aggodalom áll, 28 százalékot motivál ez az ok a spórolásra. A válaszadók 27 százaléka nem akart vagy tudott nagyobb vásárlásokra – például lakásra vagy autóra – költeni, 24 százalékuknál pedig a lezárások miatt maradt több a pénztárcában.
A bankok továbbra is az ügyfelek bizalmát élvezik, de a fiókok szerepe átalakult, és a tanácsadásé lett a főszerep. Az online fizetési szolgáltatók azonban egyre népszerűbbek – derült ki Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesének értékeléséből.
2015 óta minden évben felmérés készült a hét régiós ország pénzügyi szokásairól, ennek eredménye szerint pedig a megtakarítási kedv növekedése általános jelenség Kelet-Közép-Európában. Magyarországon 23 százalékkal nőtt az átlagi havi megtakarítás a tavalyi évhez képest, ami a legnagyobb mértékű növekedés a vizsgált országok között – írta a Napi.hu.
Bár a régió lakosai leginkább vészhelyzetre spórolnak – Szlovákiában 94 százalék adta ezt a választ -, itthon a válaszadók csupán 48 százaléka számára jelent ez motivációt. Ugyanennyien gyűjtenek időskori kiadásaikra, 47 százalék pedig általános pénzügyi tartalékkal szeretne rendelkezni.
A megtakarítással rendelkezők a hagyományos formát részesítik előnyben, vagyonukat takarékkönyvekben, számlákon tartják, illetve valamilyen biztosítást fizetnek. Mindössze 13 százalék rendelkezik ingatlanbefektetéssel, 12 százalék fizet nyugdíjpénztárat, és csupán 9 százalék fekteti pénzét értékpapírokba.
A pandémia nyilvánvalóan jót tett az digitális bankolás szélesebb körű elterjedéséhez, a megkérdezettek 37 százaléka többet használ érintésmentes fizetési megoldásokat, 31 százalék pedig ritkábban fizet készpénzzel. Az ügyfelek a banki ügyintézés során is mindinkább az online megoldások felé hajlanak a járványt megelőző időszakhoz képest.
