Mára nagyon sokan életünk jelentős részét képernyők előtt töltjük – különös tekintettel az okostelefonokra.
A szenolitikumok új gyógyszercsoportnak számítanak, melyek célja, hogy az úgynevezett zombiszerű sejtek ellen irányuljon, amik az öregedés során leálltak az osztódással, és felhalmozódtak a szervezetben.
A MyGeneRank nevű okostelefonos alkalmazás kiszámítja, mekkora genetikai kockázata lehet egyes személyeknek a koszorúér-betegségre.
A pókselyem rengeteg pozitív tulajdonsággal rendelkezik, melyeknek köszönhetően az orvostudományban is felhasználják, mivel a génterápiától kezdve a helyreállító sebészetig számos területen rejlik benne potenciál.
Az elhízás egyes sejtekre gyakorolt hatásának megértése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy megelőzzük néhány káros szövődményét, például a diabéteszt és a szív- és érrendszeri betegségeket.
Sokan éreztük már úgy feszült helyzetben, hogy szükségünk van egy puha tárgy ölelésére – egy új tanulmány szerint ez a tevékenység valóban segít csökkenteni a stressz tüneteit.
Tudósok megállapították, hogy az immunrendszer úgynevezett ellenőrzőpont-fehérjéinek módosítása szabályozhatja a zsírszövet gyulladását, melynek eredményeként jelentősen csökkenhet az elhízás kockázata.
Egy francia kutatócsoport lenyűgöző koncepcióval állt elő, rájöttek ugyanis, hogy a kiképzett hangyák hatékonyak lehetnek a rák kimutatásában.
A kissé elrettentő, egyúttal gusztustalanul kinéző rendellenesség a valóságban meglehetősen gyakori.
Kutatók megállapították, hogy minden őssejt „anyja”, vagyis az úgynevezett totipotens őssejtek DNS-replikációja sokkal lassabb, ezáltal könnyebben lehet javítani a hatékonyságukon a más sejtekké történő differenciálódás során.
Tudósok úgy gondolják, az emberi petesejtek idősödési mechanizmusa visszafordítható lehet.