Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az ukrán fegyveres erők azt tervezik, hogy az egész ország légvédelmi rendszerét korszerűsítik a nyugat-ukrajnai Vinnicja megyében kifejlesztett új módszerek alkalmazásával – mondta el keddi sajtótájékoztatóján Szerhij Borzov, a megye kormányzója.

„A korszerű technológiákat alkalmazó vinnicjai feltalálóknak köszönhetően sikerült jelentősen növelni régiónk légvédelmi rendszerének hatékonyságát” – fogalmazott Borzov, kiemelve, hogy az ukrán hadsereg fontolgatja a vinnicjai fejlesztések országos alkalmazását. A kormányzó ugyanakkor nem részletezte, hogyan tették hatékonyabbá a helyi szakemberek a megye légvédelmét.

Közben az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz erők továbbra is rakéta- és légicsapásokat mérnek ukrajnai katonai és polgári infrastrukturális létesítményekre. A katonai vezetés szerint ugyanakkor az ukrán légvédelem hatékonyságának köszönhetően az orosz légierő támadásainak intenzitása csökkent.

A légierőt most elsősorban a földi csapatok műveleteinek támogatására, illetve Ukrajna belső régióiban lévő  infrastrukturális létesítmények elleni rakétacsapások végrehajtására vetik be – tette hozzá a vezérkar.

Ihor Terehov, a keleti országrészben lévő Harkiv polgármestere egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az orosz csapatok ismét tűz alá vették a megyeszékhelyt. Szavai szerint Harkiv egyik lakónegyedét ágyúzták, amelynek következtében – az első információk szerint – egy ember életét vesztette és hárman megsérültek.

(MTI)

Zelenszkij ukrán elnök szerint őszig 75 millió gabona rekedhet Ukrajnában, ami így nem jut el azokba az országokba, ahol szükség lenne rájuk, éhínséggel fenyegetve az ott élő lakosokat. Moszkva kijelentette, készen áll biztosítani az ukrán kikötőket elhagyó hajók épségét, a biztonságos folyosó létrehozásában pedig Törökország is aktívan együttműködött.

Vaszilij Bodnar törökországi ukrán nagykövet arról számolt be, Ukrajna csak bizonyos feltételek mellett hajlandó hozzájárulni a mezőgazdasági termékek exportjának újraindításához a fekete-tengeri kikötőkből – írta cikkében a TASS.

A nagykövet a CNN Turk műsorában fejezte ki köszönetét Törökországnak a tengeri szállítás újraindításéért tett erőfeszítéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, még nem született megállapodás Ukrajna, Törökország és Oroszország között ebben a kérdésben.

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.

 A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. Ha csak 1 százalékkal emelkednek az energiaárak, akkor is legalább 10 millió ember lesz kitéve a mélyszegélység kockázatának.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más” – nyomatékosította Von der Leyen.  A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, „nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni”. Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is: „ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét.

Von der Leyen arra is rámutatott, hogy az EU keveset fektet a védelembe. „Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett” – hívta fel a figyelmet.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: alternatív logisztikai megoldásokat és szállítási útvonalakat kell kidolgozni, hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljusson a piacokra. Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá.

„Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából” – hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.

Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU 9 milliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta: Magyarország odaadással segíti a naponta tízezrével érkező ukrán menekülteket, és történelmének legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, amikor segít Ukrajnának.

„Elítéljük az orosz agressziót, és a háborús bűncselekmények kivizsgálását követeljük” – húzta alá. Felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi szankciós csomagot támogatott, és minden megállapodást betart, azonban adottságai miatt végzetes számára a csővezetéken érkező kőolajra kivetett embargó”.

„Ezért nyíltan merte vállalni álláspontját, de végig kereste a közös megoldást. Így a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás marad; ahogy a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat” – hangsúlyozta.

Mint mondta, Magyarország nem támogathat olyan szankciókat, amelyek nagyobb kárt okoznak számára , mint amekkora kárt az orosz agresszornak. „Mi, magyarok, a békét akarjuk megnyerni. Békét akarunk, ezért nem támogatjuk egyházi vezetők szankcionálását” – tette hozzá Gál Kinga felszólalása végén, utalva arra, hogy a hatodik szankciós csomag eredetileg tartalmazott volna Kirill orosz pátriárka elleni büntetőintézkedéseket is.

(MTI)

Szeverodonyeck helyzete továbbra is aggasztó, mint korábban Mariupol, amit időközben elfoglalt Oroszország, és napi szinten 50-100 holttestet ásnak ki a törmelékek alól. Akárcsak korábban az ukrán kikötővárosban, jelenleg Szijjerodonyeckből is lehetetlen evakuálni az embereket, ahol heves harcok folynak.

Erről Luhanszk ukrán kormányzója beszélt, hozzátéve, ha rendelkeznének a Nyugattól kért nagy hatótávolságú fegyverekkel, akkor két-három nap elegendő lenne ahhoz, hogy megtisztítsák a területet, és egész Szeverodonyecket.

A The Guardian arról ír, hogy a kormányzó szerint csak akkor van szünet Szeverodonyeckben, amikor újratöltik a fegyvereket. Mindenhol folynak a harcok, és Haidai szerint az oroszok ragaszkodnak a primitív taktikájukhoz, ami heves tüzérségi tüzet jelent, majd áttörési kísérletekkel operálnak.

„Ugyanez történt a már elpusztított Rubizhne és Popasna településeken.” Emiatt is lenne nagy szükségük a nagy hatótávolságú fegyverekre, mert ebben az esetben le tudnák győzni az oroszokat, akik nehezen tudnának mit tenni a nyugati technikával szemben.

Nemcsak az evakuálás lehetetlen jelenleg Szeverodonyeckben, hanem az áruszállítás is, de jelenleg a kórházban minden szükséges eszköz rendelkezésre áll a sebesültek állapotának stabilizálásához. Az oroszok közben folyamatosan tüzelnek, rombolnak és addig nem állnak le, amíg át nem veszik az irányítást.

Mariupol egyik pillanatról a másikra vált az ukrajnai háború központi szereplőjévé, és egyúttal a védekezés szimbólumává. A végén már csak a helyi acélgyár volt képes problémákat okozni az oroszoknak, akik heteken bombázták a területet a földről, a levegőből és a vízről.

Több mint 2500 ukrán védő adta meg magát, és nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk. Közülük sokakat Oroszországba szállították, és sokak bíróság elé kerülhetnek, még a halálbüntetés sem zárható ki egyes katonák, védők esetében.

A rommá lőtt és bombázott Mariupolban a kolerajárvány is súlyos gondokat okozhat, miközben a tisztviselők napi szinten 50-100 új holttestet találnak az épületekben. A halál végtelen karavánjaként írták le a helyszínt, holttestek tucatjait szállítják a hullaházakba, a hulladéklerakó-telepekre, és más helyekre.

Az Independent beszámolója szerint a hatóságok a holttesteket a szétbombázott épületek romjai közül emelek ki, ahol az ukrán hatóságok becslése szerint legalább 21 ezer civil vesztette életét a támadások során.