MTA: Horn Gyulának vezető szerepe volt a XX. századi önkényuralmi rendszerben

Budapesten megpróbálkoztak vele, hogy kicselezzék azt a törvényi szabályozást, amely szerint nem nevezhető el közterület olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A jogszabály azt is kimondja, hogy a vitás esetekben Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni.

Felföldi Zoltán, a Magyar Nemzet publicistája a lapnak elmondta, hogy a ajtóból értesült róla nyáron, hogy a fővárosi önkormányzat Horn Gyuláról közterületet nevezett el a XIII. kerületben, és felelevenítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén kormánypárti képviselők aggályuknak adtak hangot, és nem is szavazták meg az előterjesztést, tehát kétség merült fel az elnevezéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a fővárosi önkormányzat nem kérte az MTA állásfoglalását, rajta kívül viszont más nem fordulhatott az Akadémiához. Soron kívül Némi csapadékra van kilátás pénteken, de akár 27 fok is lehet napközben

Budapest nem nevezhetne el közterületet Horn Gyuláról 

Ezért úgy döntöttek, hogy majd ők intézkednek: egy másik magánszeméllyel, valamint Nagy Imre ügyvéddel közösen kezdeményezték a Horn Gyula Emlékére Alapítvány megalapítását, amelyhez viszont mindenképpen ki kellett kérniük az MTA névhasználati engedélyét – így lett papírjuk arról, hogy Horn Gyula részt vett a XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában. 

Az MTA ugyanis megtagadta az engedély megadását, indoklásuk szerint ugyanis a korábbi miniszterelnök „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”. 

NE HAGYD KI

Baleset

Porschéval gázoltak halálra egy gyalogost a zebrán Budapesten (videó)

Felföldi hangsúlyozta, hogy ez azt is jelenti, hogy Horn Gyuláról közterületet sem lehet elnevezni, ráadásul Budapest önkormányzata egyrészt eljárásjogi szabálysértést követett el azzal, hogy a felmerült kétségek ellenére nem kérte az MTA állásfoglalását, másrészt törvényt sértett azzal, hogy olyan személyről nevezett el közterületet, amely személyről történő elnevezést törvény tiltja.

Nagy Imre ügyvéd fővárosi kormányhivatalhoz fordult, azzal a szándékkal, hogy az MTA-állásfoglalásukkal a kezükben már elérjék, hogy vagy törvénytelennek minősítsék az elnevezést, vagy eljárásjogi szabálysértést állapítsanak meg, hogy aztán a fővárosnak az MTA-hoz kelljen fordulnia, akik, elvileg, már más állásfoglalást nem adhatnak ki. 

„Reméljük, hogy Horn Gyula mint közterület-névadó végleg lekerül a napirendről” – emelte ki Felföldi.