Moszkva nem támad, amíg nem provokálják ki
Oroszország EU-képviselője kijelentette, hogy Moszkvának jogában áll ellentámadást indítania, ha úgy érzi, meg kell védenie a Kelet-Ukrajnában élő orosz állampolgárokat.
Fotó:
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (j) Moszkvában 2022. február 14-én.
(MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij) 
Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-képviselője a The Guardiannek elmondta, hogy Moszkva lépni fog abban az esetben, ha Ukrajnában vagy a világon bárhol orosz állampolgárok élete kerül veszélybe.
„Nem fogjuk lerohanni Ukrajnát, ha nem provokálják ki. Ha az ukránok támadást indítanak Oroszország ellen, ne lepődjenek meg, ha mi ellentámadást indítunk, vagy akkor, ha Donbászban vagy bárhol máshol orosz állampolgárokat kezdenek el gyilkolni“
– mondta.
Csizsov hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint orosz csapatok már a donbászi régióban vannak, de figyelmeztetett, hogy a konfliktus hirtelen eszkalálódása vagy egy ukrán provokáció a Kreml fellépését is siettetheti.
Elutasította a közelgő konfliktustól való nyugati félelmeket, mondván, hogy az ukrán határon lévő orosz csapatok létszáma csak a tavaly szeptemberben tartott Zapad 21 nagyszabású hadgyakorlat létszámának felel meg, „és akkor senki sem szólt egy szót sem“.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy tűnik, teret hagy a tárgyalásoknak, ugyanis azt mondta Putyin elnöknek, hogy neki úgy tűnik, „a lehetőségeink még messze nem merültek ki“, de nem tartanak a végtelenségig, de azt javasolná, hogy „folytassuk és fokozzuk őket“.
Csizsov szerint az elmúlt hetek diplomáciai lépése jót hozhatnak, ugyanis a konfliktus még mindig végződhet egy minden fél számára megfelelő megoldással, úgy véli, hogy a Nyugat „szelektív emlékezetű“ a NATO-bővítéssel kapcsolatos korábbi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.
Ezt Lavrov is így véli, aki február 1-jén levelet írt az EU- és a NATO-országoknak, amelyben az EBESZ 1999. novemberi isztambuli csúcstalálkozóját idézte, ahol megállapodtak abban, hogy mindenki köteles „nem erősíteni biztonságát más államok biztonságának rovására“.
Az EU külügyi vezetője levélben válaszolt, amelyben a The Guardian szerint azt írta, hogy „mi az Európai Unióban készek vagyunk folytatni a párbeszédet Oroszországgal arról, hogy miként erősíthetjük meg mindannyiunk biztonságát“.
Csizsov, aki szintén olvasta a levelet „nem kielégítőnek“ nevezte az, majd hozzátette, hogy ez azért is meglepő, mert Borrell nem volt Lavrov címzettjei között.
„Minden egyes országot meg akartunk hallgatni. Nos, túlságosan félénkek voltak ahhoz, hogy nemzeti minőségükben válaszoljanak“ – fejtette ki.
