Újabb újságírót gyilkoltak meg, miután posztolt a hírhedt mexikói diákeltűnésekről
A mexikói drogháború egyik legsötétebb fejezete kétségtelenül az a 2014-es eset, amelynek során 43 diákot raboltak el.
Egy eltûnt diák hozzátartozója pirosra festett arccal tüntet magyarázatot követelve a mexikói államügyészség hivatala elõtt Mexikóvárosban 2016. május 27-án, húsz hónappal az után, hogy az Ayotzinapa Tanárképzõ Fõiskola negyvenhárom férfi diákjának nyoma veszett az ország déli részén fekvõ Igualából. (MTI/EPA/Sáshenka Gutiérrez) 
A nyolc évvel ezelőtt eset az egész világot megrázta, ugyanis a dél-mexikói Guerrero tartományban úgy tűnt el a 43 diák, hogy hivatalosan azóta sem lehet róluk semmit tudni. A feltételezések szerint megölték őket, holttestük azonban azóta se került elő.
Az esetet a legtöbben Mexikó történetének legsúlyosabb humanitárius katasztrófájának tartják, és egy ideig nem is foglalkozott vele senki, amikor is nemrégiben egy bizottság kimondta, hogy a mexikói államnak is felelőssége van az esetben.
Az eltűnési ügy kapcsán pedig egy elismert helyi újságíró, Fredid Roman is írt egy anyagot, amelyet a különböző közösségi médiás felületeken is megosztott, valamint a helyi sajtóban is megjelent. Néhány órával később azonban Roman már nem volt életben.
Ahogyan az AFP is beszámolt róla, a mexikói újságíró nem sokkal azt követően, hogy megosztotta cikkét az eltűnéses ügyről, életét vesztette. A helyi ügyészség megerősítette, hogy Romant a saját autójában találták holtan, első információk szerint agyonlőtték.
Roman a halála előtt „Állami Bűncselekmény anélkül, hogy a főnököt letartóztatták volna” címmel osztotta meg anyagát az esetről, amelyben azt állította, hogy a diákok eltűnése idején volt egy nagyobb találkozó négy tisztviselő között, amelyen részt vett Jesus Murillo Karam korábbi főügyész is.
Ez azért is jelentős, mert az említett bizottsági jelentést követően Murillo Karamot letartóztatták a mexikói hatóságok, valamint elfogatóparancsot adtak ki több tucat emberre, köztük katonákra, rendőrökre és kartelltagokra.
Sokak szerint erős a gyanú, hogy a 43 diák eltűnésének ügyében összejátszottak a hatóságok és a kartellek, mivel nem először fordul elő, hogy meggyilkolnak egy, az ügyben oknyomozó újságírót – amely bűntettek általában megoldatlanok maradnak.
Az Újságírók Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet adatai szerint legalább kilenc újságírót gyilkoltak meg idén Mexikóban, 2000 óta pedig 150-t. Mexikó a világ egyik legveszélyesebb országa a sajtó munkatársai számára, nagy részükkel a drogkartellek végeznek.
