Mégsem olyan gyakori a tünetmentes koronavírus-fertőzés? Mi áll a háttérben?
Az egyik legveszélyesebb tulajdonsága az új koronavírus-fertőzésnek a kiszámíthatatlansága, valamint az, hogy nehéz megjósolni, milyen kórlefolyásra számíthatnak a páciensek.
A paramedic takes a patient from an ambulance to an emergency arrival area at Elmhurst Hospital during the outbreak of the coronavirus disease (COVID-19) in the Queens borough of New York City, New York, U.S., April 6, 2020. REUTERS/Eduardo Munoz 
Az egyik legveszélyesebb tulajdonsága az új koronavírus-fertőzésnek a kiszámíthatatlansága, valamint az, hogy nehéz megjósolni, milyen kórlefolyásra számíthatnak a páciensek.
A COVID-19 betegség a megfázásszerű tüneteken kívül súlyos esetben akut légzési rendellenességet, szívproblémákat vagy akár teljes szervleállást okozhat, néhány esetben azonban bármiféle szövődmények nélkül végbemehet fertőzés.
A tünetmentes betegekről mindez idáig csak becsléseket tudtak készíteni. Izlandon márciusban kiderült, hogy a koronavírus-esetek fele aszimptomatikusnak bizonyult, a 3 ezer lakosú olasz Vo városában készített közvélemény-kutatásból pedig megállapították, hogy az érintettek több mint 50%-a nem észlelt magán semmiféle elváltozást.
A Scripps Kutatóintézet Molekuláris Orvostudományi Részlegének megfigyelése alapján 40-45%-ra jósolták a tünetmentes pácienseket, azonban a legújabb, PLOS Medicine szaklapban közzétett tanulmányban mindössze 20%-ban határozták meg az aszimptomatikus esetek arányát.
A svájci Berni Egyetem tudósai összesen 79 elvégzett kutatás eredményét elemezték, amelyek 6 616 koronavírus-fertőzött március és június között begyűjtött empirikus adatait tartalmazta, közülük 1 287-en nem produkáltak semmilyen tünetet sem.
A tanulmányból megtudhattuk, hogy minden COVID-19 beteg a fertőzés első fázisában aszimptomatikus marad, hiszen a kórokozó sokáig lappanghat a szervezetben, viszont a második és tizennegyedik nap után a legtöbb esetben kialakulnak a klasszikus elváltozások. A hosszú lappangási idő miatt sokszor tévesen sorolják be a tünetmentes kategóriába az egyes betegeket, holott éppen a betegség előtti úgynevezett preszimptomatikus fázisban vannak, ezért fals eredmények születhettek.
Habár egyre többen azt bizonygatják, hogy a tünetmentes páciensek aránya meglehetősen magas, a svájci tudósok szerint a COVID-19 fertőzöttek mintegy 80%-a egy idő után valamilyen tünetet kell, hogy érezzen magán.
Ha a közösségben lévő preszimptomatikus és aszimptomatikus eseteket figyeljük, könnyen előfordulhat, hogy az adatokat egyszerre közlik, amelyek kedvező eredményeket mutathatnak, holott a valódi értékek ennél jóval rosszabbak lehetnek.
„Az embereknek tudniuk kéne, hogy a Sars-CoV-2 betegek csupán egy kisebb hányada valójában tünetmentes. Mindenki, akit tesztelnek a preszimptomatikus szakaszban tart, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező napokban létrejöhetnek náluk a tünetek.”
olvasható a kutatásban.
A kutatók hozzátették, a tünetmentes és preszimptomatikus személyek egyaránt terjeszthetik a koronavírust, viszont kiderült az is, hogy az aszimptomatikus páciensek kisebb rizikót jelenthetnek az egészséges emberekre.
