Többségben vannak azok a magyarok, akik fegyvert fognának egy háború esetében
Miután Oroszország a közvetlen szomszédunkat támadta meg, ezért jogosan merül fel kérdésként, hogy mekkora a magyarok harci kedve.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (balról) és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a felsorakozott katonák elõtt az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképzõ Bázisán Hajdúhadház közelében 2022. június 15-én. Közös járõrözést hajtanak végre amerikai és magyar katonák Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
MTI/Czeglédi Zsolt 
A Publicus kutatóintézet pedig most egy 1004 fős reprezentatív kutatás alapján arra a megállapításra jutott, hogy amennyiben lenne egy háború, akkor a magyarok 51 százaléka inkább harcolna a hazájáért, míg 45 százalék nem tenne így.
Nem mindegy viszont a kontextus: a válaszadók 62 százaléka felelt úgy, hogy harcolna a hazáért, ha valaki megtámadná, viszont a válaszadók 83 százaléka nem harcolna, hogy ha Magyarország támadna meg valakit.
Ha a politikai vélemény megoszlása alapján nézzük, akkor a kormánypárti szavazókban mutatkozna nagyobb hajlandóság a honvédelemre: a fideszesek kétharmada, míg az ellenzéki szavazók 44 százaléka fogna fegyvert egy háború esetén.
Amennyiben Magyarország támadna meg egy másik országot, akkor az ellenzéki szavazók 93 százaléka nem ragadna fegyvert, a bizonytalan szavazók 85 százaléka sem menne háborúzni, de még a Fidesz-szavazók 73 százaléka sem menne csatába.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Ha viszont Magyarországot támadná meg egy másik ország, akkor a Fidesz-szavazók 79 százaléka, az ellenzéki szavazók 54 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 47 százaléka is fegyvert ragadna és megvédené az országot.
Ami a demográfiai elosztást illeti, abból egyértelműen kiderül, hogy a fiataloknál van a legnagyobb harci kedv: a 18-29 évesek (15 százalék) mennének leginkább harcba, akiket a 45-59 év közöttiek (11 százalék) és a 30-44 év közöttiek (10 százalék) követnek.
