Lettországnak rendkívüli állapotot kellett elrendelnie Fehéroroszország miatt
A keddi nap folyamán Lettország deklarálta a rendkívüli állapotot a Fehéroroszországgal közös határ felől beáramló menekülttömegek miatt.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének elsõ évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minõsítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el gyõztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erõk brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
MTI/AP/BelTA/Pavel Orlovszkij 
A lettek döntése értelmében felhatalmazást kaptak a határőrök, a fegyveres erők és a rendőrség, hogy akár fizikai erő alkalmazásával toloncolják vissza a menekülteket azokba az országokba, ahonnan érkeztek – írja a France24.
Az uniós tagországok közül Lettországnak és Litvániának is van közös határa Fehéroroszországgal, amely egyben az Unió külső határa is. Ez Lettország egy 175 km-es határszakaszt jelent, amely az elmúlt hetekben meglehetősen aktív lett.
A lett határőrség beszámolója szerint ugyanis csak augusztus 6 és 10 között 283 embert tartóztattak le a fehérorosz határnál, amellyel már 343-ra emelkedett az idén lekapcsolt menekültek száma – vagyis a nagy részük mindössze öt nap alatt gyűlt össze.
Lettország ezért a rendkívül állapot elrendelése mellett döntött, amely augusztus 11-től fog hatályba lépni és jelen állás szerint november 10-ig lesz hatályos. Ennek az lesz a végső célja, hogy még időben kontroll alá tudják vonni a menekültek áramlását.
Litvánia még drasztikusabb lépés mellett döntött, ugyanis Magyarországhoz hasonlóan ők is kerítést fognak építeni a határhoz. A litván parlament döntése értelmében egy 4 méter magas drótkerítést fognak felhúzni, 508 kilométernyi szakaszon.
„Fizikai akadály nélkül egyszerűen lehetetlen megvédeni a határainkat, ez mostanra már kristálytisztává vált”
fogalmazott Ane Bilotaite belügyminiszter.
Észtországgal kiegészülve a három balti ország azzal vádolta meg Alekszandr Lukasenkát, hogy az Európai Uniós szankciók miatt menekülteket küldött az unió irányába, amelyeket az eddigiek során feltartóztattak.
A szankciókat még a Ryanair-incidens miatt vetették Fehéroroszországra, amikor a belorusz hatóságok az egyik Athénból Vilniuszba tartó járatot terrortámadásra hivatkozva leszállíttatták, hogy ott letartóztassanak egy ellenzéki újságírót.
A két fél között a tavalyi választások óta van jelentősebb feszültség, amikor Alekszandr Lukasenka 80 százalékos többséggel ismét elnök lett, ugyanis erősen felmerült a választási csalás gyanúja. A fehérorosz hatóságok ráadásul kíméletlenül leszámoltak a tüntetőkkel, ami mélyítette a konfliktust.
Lengyelország is arról számolt be nemrégiben, hogy Fehéroroszország felől megnőtt a migrációs nyomás, elsősorban iraki és afgán menekültek érkeznek az ország felől. Ezt a balti államok is megerősítették, hogy elsősorban a Közel-Keletről érkeznek menekültek.
