„A NATO-tagság nem nyújt nagyobb biztonságot Svédországnak és Finnországnak”
Lu szerint a csatlakozás semmilyen módon nem szolgálja a két ország biztonságát, inkább veszélyezteti azt, miután a háború kirobbanásának egyik oka is a NATO keleti terjeszkedése volt.
Fotó: Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (k) átveszi Klaus Korhonen finn (b), valamint Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövettõl az országuk hivatalos csatlakozási kérelmérõl szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott ceremónián 2022. május 18-án.
MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron Előzmény:
- Svédország és Finnország ott lesz a következő NATO-csúcson, és küldöttséget küldenek Törökországba
- Nagyon megy a matek Svédország és Finnország NATO-csatlakozása körül, az USA magabiztos
- A török elnök kijelentette, nemmel fog szavazni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmére
- Szergej Lavrov: „Finnország és Svédország NATO-csatlakozása nem jelent nagy változást”
Kína franciaországi nagykövete, Lu Shaye a Europe-1 rádióállomásnak adott nyilatkozatában ismertette álláspontját Finnország és Svédország közelgő NATO-csatlakozásáról. A nagykövet úgy véli, a semleges státusz nagyobb biztonságot garantálna a két országnak, a szövetség ugyanis veszélyt jelent Oroszországra.
„Ez a szuverén döntése volt ezeknek az országoknak, de ahogy én látom, az objektív megfigyelések szerint a NATO-tagság nem erősíti meg a biztonságukat semmilyen módon. A semlegesség révén jobban biztosíthatják saját biztonságukat.”
A kínai nagykövet mindenkit arra buzdított, hogy gondolják át a konfliktus kiváltó okait; emlékeztetett rá, hogy a háború kirobbanását a NATO keleti terjeszkedésének öt hulláma előzte meg.
„Ez nem csak Kína nézőpontja. Számos nyugati politikus is osztja. Oroszország számára ez katonai fenyegetést is jelent, veszélyezteti a biztonságát. Alapvetően helytelen mások biztonságát gyengíteni vagy fenyegetni, megtiltva nekik a megtorlást vagy a védekezést.”
Lu elmondása szerint Kína valamennyi ország szuverenitását és területi integritását támogatja, „de mások biztonsági aggályait is figyelembe kell venni”. Szerinte párbeszéddel és konzultációkkal továbbra is véget lehet vetni a konfliktusnak – olvasható a TASS cikkében.
Klaus Korhonen és Alex Vernhoff finn és svéd NATO-nagykövetek május 18-án nyújtották át országait NATO-csatlakozási kérelmét a szövetség főtitkárának, Jens Stoltenbergnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök május 16-án úgy fogalmazott, Moszkva megtorolja a NATO katonai infrastruktúrájának bővítését, ugyanakkor megjegyezte, Finnország és Svédország felvétele nem jelent közvetlen veszélyt Oroszországra nézve, mert soha nem volt problémájuk ezekkel az országokkal.
