Kína visszautasította az Egyesült Államok állítását, miszerint szigeteket militarizálna
A külügyminisztérium szerint egy szuverén országnak joga van védelmi létesítményeket telepíteni, és éppen az Egyesült Államok az, amely hadihajókat és katonai repülőgépeket vonultat fel a térségben.
Fotó: travelarium / Twenty20 John Aquilino, az indiai-csendes-óceáni parancsnokság admirálisa korábban azzal vádolta meg Kínát, hogy „a legnagyobb katonai építkezését hajtja végre a második világháború óta”, többek között a déli part szigetein. Wang Wenbin, a külügyminisztérium szóvivője kedden cáfolta az állításokat, miszerint Kína fegyverarzenált telepítene a Dél-kínai-tenger több szigetére, ezzel destabilizálva a régiót.
„Egy szuverén országnak teljes joga, hogy a szükséges védelmi létesítményeket telepítse a saját területére. Ez összhangban áll a nemzetközi joggal, és nem vethető Kína szemére, hogy ezt teszi”
– érvelt Wang.
Az amerikai admirális azt állította, a kínai erők legalább három mesterséges szigetet szereltek fel hajó- és légvédelmi rakétarendszerekkel, lézeres és zavaró berendezésekkel, valamint vadászgépekkel, amelyek veszélyt jelenthetnek szomszédaikra, Wang szerint azonban nem Peking, hanem Washington „szít ellentétet és fitogtatja erejét a Dél-kínai-tengeren”.
„Rá kell mutatnom, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években fokozta a katonai jelenlétét a Dél-kínai-tenger körül, és gyakran küldött nagy számú hadihajót és katonai repülőgépet provokatív okból, ami súlyosan veszélyezteti a partmenti országok szuverenitását és biztonságát, és aláássa a rendet és a hajózás biztonságát ezeken a vizeken”
– folytatta a külügyminisztérium szóvivője.
Legalább hat kormány támaszt területi igényt a Dél-kínai-tenger egy részére vagy egészére, bár Peking ragaszkodik hozzá, hogy „történelmileg jogosult” a régió nagy részére. Az Associated Press szerint évente körülbelül 5 billió dollárnyi kereskedelem halad át a stratégiai vízi útvonalakon.
Washington elutasította Kína kiterjedt területi követeléseit, mondván, „nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal”, fenntartotta azonban, hogy joga van katonai eszközöket telepíteni a Dél-kínai-tenger nemzetközinek ítélt vizein.
Az indo-csendes-óceáni térségben végrehajtott „hajózási szabadság” jegyében a Biden-adminisztráció majdnem havi rendszerességgel végzett áthajózásokat a Tajvani-szoroson, irányított rakétarombolókat és más hadihajókat átküldve a vitatott területen, amelyet Peking többször is provokatív magatartásnak nevezett.
