Kiadják az Egyesült Államoknak a WikiLeaks alapítóját
175 éves börtönbüntetés várhat Julian Assange-ra.
London, 2019. április 11.
Julian Assange ausztrál oknyomozó újságíró érkezik a londoni Westminster bíróságra 2019. április 11-én. Lenín Moreno ecuadori elnök ezen a napon visszavonta Assange ecuadori menedékjogát. A diplomáciai lépés nyomán ezután a Scotland Yard õrizetbe vette a WikiLeaks kiszivárogtató portál 47 éves alapítóját Ecuador londoni nagykövetségén, ahol Assange hét évig tartózkodott.
MTI/EPA A londoni bíróság megírta a hivatalos kiadatási végzést, így Priti Patel brit belügyminiszternek az évek óta tartó jogi huzavona után már csak az Egyesült Államoknak való átadását kell jóváhagynia.
Az Egyesült Államokban 18 vádpont szól Assange ellen, aki a WikiLeaks által titkos akták és dokumentumok ezreit tette közzé még 2010-ben. Elítélése esetén Assange akár 175 év börtönbüntetésre is számíthat.
Kiadatásáról számos tárgyalást tartottak letartóztatása óta, amelyre azután került sor, hogy Ecuadorban – ahol Assange 7 évet töltött a londoni nagykövetségen – visszavonták a diplomáciai menedékjogát.
2021 januárjában egy bírói ítélet megállapította, hogy Assange-ot nem lehet kiadni az USA-nak, a legfelsőbb bíróság azonban eltörölte a döntést – írta meg a CNN.
Assange többek között az iraki és afganisztáni háborúval kapcsolatosan is számos olyan dokumentumot hozott nyilvánosságra, melyekből kiderült, hogy az amerikai katonák civileket gyilkoltak.
