Kint vannak az új JFK-dokumentumok, de sokat nem tudtunk meg belőlük
John Fritzgerald Kennedy meggyilkolása a Hidegháború és az amerikai történelem egyik legnagyobb hatású eseménye volt, amely kapcsán végtelen számú teória alakult ki.
Joe Biden amerikai elnök bejelenti Ajmán az-Zaváhírinek, az al-Kaida terrorhálózat vezetõjének megölését a washingtoni Fehér Ház Kék termének erkélyérõl 2022. augusztus 1-jén. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) dróntámadása likvidálta Kabulban július 31-én.
MTI/EPA/AFP pool/Jim Watson 
A legendás státuszúvá emelkedett elnököt még 1963. november 22-én, a Texas állambeli Dallasban gyilkolták meg, a hivatalos változat szerint egy Lee Harvey Oswald nevű merénylő, aki egyedül cselekedett.
Az esemény grandiózus mivolta miatt azonban sokan kételkednek abban, hogy „csak ennyiről lenne szó”, nagyon sokan sejtik azt, hogy a CIA rendelte meg a gyilkosságot, mert Kennedy sokszor felszólalt az amerikai politikai machinációk ellen.
Egy másik népszerű teória szerint az amerikai alvilág intézte el az elnököt, mivel Kubában számos érdekeltségük volt abban az időben. Mindenki abban reménykedik, hogy a titkosítás alól feloldott fájlok választ adnak, ám eddig csalódni kellett.
Köszönjük a semmit?
A legújabb nyilvánosságra hozatalokkal 13 173 dokumentum érhető el a publikumnak, amely a Fehér Ház állítása szerint a fájlok 97 százaléka. Egy 1992-es törvény alapján 2017-ig minden dokumentumot nyilvánosságra kellett volna hozni, ezek azonban nem történtek meg.
Az amerikai Nemzeti Archívum szerint összesen 515 dokumentum még mindig teljes titkosítás alatt van,, míg 2545 részleges titkosítás alatt. A legújabb feloldásból ráadásul lényegi információt nem lehetett megtudni.
Ahogyan az 1964-es Warren Bizottság megállapította, Kennedy-t Lee Harvey Oswald amerikai állampolgár gyilkolta meg, aki korábban a Szovjetunióban élt. Oswald egyébként két nappal később maga is egy merénylet áldozata lett.
A Mary Ferrell Alapítvány kutatói beperelte a kormányt, hogy hozzanak nyilvánosságra további dokumentumokat, különösen abból az időszakból, amikor Oswald Mexikóban tartózkodott és állítólag egy KGB-ügynökkel találkozott.
Az alapítvány szerint a CIA visszatart dokumentumokat, amelyből ezek a részek kiderülnének, valamint azt is állítják, hogy a CIA direkt nem nyújtott be az archívumba bizonyos dokumentumokat, amik érzékeny információkat tartalmaznak.
A mostani dokumentumokból mindössze annyi derül ki, hogy az akkori mexikói elnök segített az Egyesült Államoknak, hogy a mexikói szovjet nagykövetséget bepoloskázzák. Mindezt úgy, hogy a mexikói kormány többi tisztviselője erről nem tudott.
Philip Shenon, a New York Times JFK-merénylettel foglalkozó újságírója a BBC-nek elmondta, hogy ezek az új dokumentumok annyira mindenképpen jók, hogy legalább rámutat arra: a kormánynak mindenképpen kellett tudomással lennie arról, hogy Lee Harvey Oswald veszélyes személy.
