A pandémiára való felkészültséggel és reagálással foglalkozó független testület (IPPPR) szerint a rossz döntések sorozata miatt a koronavírus-járvány eddig legalább 3,3 millió ember halálát okozta, és teljesen tönkretette a világgazdaságot.

Az intézmények „nem védték meg az embereket”, a tudományt tagadó vezetők pedig aláásták a közvélemény bizalmát az egészségügyi beavatkozásokban – áll az IPPPR által elkészített, régóta várt zárójelentésében.

A 2019 decemberében a kínai Vuhanban észlelt járványra adott korai válaszlépések „nem voltak sürgősek”, 2020 februárja pedig egy költséges „elveszett hónap” volt, mivel az országok nem hallgattak a riasztásra – mondta a testület.

A jelenlegi világjárvány leküzdése érdekében a testület felszólította a leggazdagabb országokat, hogy egymilliárd adag vakcinát adományozzanak a legszegényebbeknek. A testület a továbbiakban arra is felszólította a világ leggazdagabb országait, hogy finanszírozzák a következő világjárványra való felkészüléssel foglalkozó új szervezeteket.

Késlekedés, habozás és tagadás

A jelentést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai kérték tavaly májusban, a testületet pedig Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson Sirleaf volt libériai elnök vezette közösen. A „Covid-19: Make it the Last Pandemic” (Koronavírus: Legyen ez az utolsó pandémia) című jelentés szerint a globális riasztórendszert felül kell vizsgálni egy hasonló katasztrófa megelőzése érdekében.

„A helyzet, amelyben ma vagyunk, megelőzhető lett volna” – mondta Sirleaf újságíróknak. „Ez a felkészültség és a reagálás számtalan hibájának, hiányosságának és késedelmének köszönhető”. A jelentés szerint a koronavírus-járvány kialakulását a „korai és gyors cselekvés, de a késlekedés, a tétovázás és a tagadás keveréke is jellemezte”.

„A rossz stratégiai döntések, az egyenlőtlenségek kezelésére való hajlandóság hiánya és a koordinálatlan rendszer olyan mérgező koktélt hozott létre, amely lehetővé tette, hogy a világjárvány katasztrofális humán válsággá váljon.”

A jelentés szerint a világjárvány veszélyét figyelmen kívül hagyták, és az országok szánalmasan felkészületlenek voltak a járvány kezelésére. A testület nem kímélte a WHO-t sem, mondván, hogy 2020. január 22-én nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek (PHEIC) – a legmagasabb szintű riasztásnak – nyilváníthatta volna a helyzetet.

Ehelyett még nyolc napot várt, mielőtt ezt megtette volna, mindazonáltal, tekintettel az országok viszonylagos tétlenségére, „még mindig ugyanoda kerülhettünk volna” – mondta Clark. Csak márciusban, miután a WHO világjárványnak minősítette a helyzetet – ez a kifejezés hivatalosan nem része a riasztási rendszernek –, kezdtek cselekedni az országok.

Ami a kezdeti járvány kitörését illeti, „Kínában egyértelműen voltak késések – de mindenhol voltak késések” – tette hozzá. Az első vuhani azonosítás és a PHEIC-nek való minősítés közötti késedelem nélkül – majd a 2020. februári „elveszett hónap” nélkül – „úgy véljük, hogy nem egy gyorsuló világjárványt látnánk, mint az elmúlt 15-16 hónapban. Ilyen egyszerű” – mondta Clark.

Ajánlások a jelenlegi világjárvány kezelésére

A gazdag, relatíve átoltott országoknak szeptember 1-jéig legalább egymilliárd, 2022 közepéig pedig több mint kétmilliárd adag oltóanyagot kellene biztosítaniuk a COVAX-programban résztvevő 92 legszegényebb régió számára – áll a jelentésben. A G7 országoknak 2021-ben a WHO COVAX-eszközökhöz való hozzáférés gyorsító programján keresztül az oltóanyagok, diagnosztikumok és terápiák finanszírozásához szükséges 19 milliárd dollár 60 százalékát kellene befizetniük – tette hozzá.

A többi részt a G20-országoknak és más országoknak kellene biztosítaniuk. A WHO-nak és a Kereskedelmi Világszervezetnek rá kellene vennie a főbb vakcinatermelő országokat és a gyártókat, hogy állapodjanak meg a koronavírus elleni vakcinák önkéntes engedélyezéséről és a technológiák átadásáról – mondta a testület.

„Ha három hónapon belül nem történnek lépések, azonnal hatályba kell lépnie a… szellemi tulajdonjogokról való lemondásnak”.

Milliárdokat befektetni, trilliókat megtakarítani

A jövőbeli járványok és világjárványok kezelésére a testület a világ vezetőiből álló Globális Egészségügyi Fenyegetések Tanácsának létrehozását, valamint egy világjárványügyi egyezményt szorgalmazott. A G20-aknak létre kellene hozniuk egy nemzetközi járványfinanszírozási eszközt is, amely évente 5-10 milliárd dollárt költhetne felkészülésre, így egy válság esetén 50-100 milliárd dollár állna készenlétben.

„Végső soron, ha most milliárdokat fektetünk be a felkészültségbe, azzal trilliárdokat takaríthatunk meg a jövőben, ahogyan azt a jelenlegi világjárvány oly világosan megmutatta” – mondta Clark az újságíróknak. A testület a WHO átalakítását is javasolta oly módon, hogy a WHO nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson a finanszírozás felett, és nagyobb hatáskörrel ruházza fel a vezetőségét – írja a France 24.

A riasztási rendszernek gyorsabbnak kell lennie, és felhatalmazást kell kapnia arra, hogy szakértői missziókat küldjön az országokba azonnal, anélkül, hogy megvárná a zöld lámpát – tette hozzá. A testület úgy véli, hogy ajánlásai megakadályozhatták volna, hogy a koronavírus világjárvánnyá váljon, ha már a járvány kitörése előtt életbe léptek volna.