Emmanuel Macron sok kritikát kapott amiatt, hogy „elkerüli az ellenfeleivel való szembenézést“, a verseny azonban a közelmúltban megnyílt, mivel fő kihívója, Marine Le Pen, a jobboldali vezető egyre erősebbé vált. 

A kétfordulós választás szavazási napjait április 10-én és április 24-én tartják, az alábbiakat kell tudni róla.  Soron kívül Ösztöndíjjal jutott be a Harvardra egy budapesti gimnázium tanulója

Mi a tét?

A több mint 67 millió lakosú Franciaország a világ hetedik legnagyobb gazdasága, a világ leglátogatottabb országa, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának egyike, mindemellett atomhatalom. Az EU egyik alapító tagja és az EU politikájának egyik fő mozgatórugója.

Miközben a jobboldali erők az elmúlt években nagyrészt megnyerték a francia kultúrharcot, a felmérések azt mutatják, hogy a francia választókat most elsősorban a megélhetési költségek növekedése aggasztja.

A politikából való általános kiábrándultság is komoly aggodalomra ad okot, ahogy az is, hogy a mostani választásokon évtizedek óta a legalacsonyabb lehet a részvétel.

Kik indulnak a választáson?

Hivatalosan 12 jelölt van, de a felmérések szerint csak néhánynak van esélye a győzelemre.

A jelenlegi favorit a 44 éves Emmanuel Macron, korábbi befektetési bankár, akit 2017-ben választottak meg kevés politikai tapasztalattal, most pedig a második ciklusára pályázik.

Jelentősebb intézkedései közé tartozik, hogy átalakította a munka törvénykönyvét, eltörölte a vagyonadót és megreformálta a nemzeti vasúttársaságot, bár reformjait tömeges sztrájkok, tüntetések tarkították, és a koronavírus-járvánnyal is meg kellett küzdenie. 

Az ukrajnai háború kirobbanása után vezetett a közvélemény-kutatások szerint, de előnye az utóbbi időben csökkent, a szavazói felmérések szerint nagyjából 25 százalékra.

Macron fő kihívója az 53 éves Marine Le Pen, a jobboldali vezető, aki harmadszor indul. Ő vezeti a Nemzeti Összefogást, egy olyan mozgalmat, amely körében előfordulnak szélsőjobboldali elemekre hajazó megnyilvánulások. Le Pent sokszor bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti korábbi miatt. 

A jelölt és a mozgalom a hagyományos francia értékeket támogatja, és erősen szemben állnak a bevándorláspárti politikával. Jelenleg második helyre teszik a felmérések, 20 százalékos támogatottsággal. 

A harmadik helyért több jelölt is küzd, akik 10 és 15 százalék között mozognak, és reménykednek benne, hogy bejuthatnak a harmadik fordulóba. 

Jean-Luc Mélenchon a France Unbowed párt vezetője, a baloldal jelöltje. A veterán politikus és gyakorlott szónok, aki tüzes retorikájáról és megosztó személyiségéről ismert, a zöld energiába való beruházást, a nyugdíjkorhatár csökkentését, a havi minimálbér emelését és a gazdagok megadóztatásával a vagyon újraelosztását ígérte. Radikálisan át akarja alakítani a francia alkotmányt is, hogy csökkentse az elnöki jogköröket.

Az 54 éves Valérie Pécresse Franciaország Ile-de-France régiójának elnöke, amely gazdasági és demográfiai erőközpont, és amelyhez Párizs is tartozik. A konzervatív Les Républicains jelöltje, több gazdasági javaslata hasonló Macronéhoz, például a törvényes nyugdíjkorhatár 65 évre emelése. 

A 63 éves Éric Zemmour egy újabb jobboldali jelölt, író, szakértő, televíziós szereplő, aki felforgatta a kampányt a Donal Trumpéhoz hasonló retorikával. Nacionalista, aki a bevándorlás és az iszlám miatt meredeken hanyatló Franciaországon javítana. Az elmúlt időszakban többször is megvádolták rágalmazással és faji vagy vallási alapon történő gyűlöletkeltéssel. A közelmúltban már nem annyira jelentős a támogatottsága, mint korábban volt. 

Hogyan működik a választás? 

A választásnak két fordulója van, a második fordulóra a választási törvény szerint csak abban az esetben nem kerülne sor, ha bármelyik jelölt már az első fordulóban megszerezné az abszolú többséget, azaz a szavazatok több, mint ötven százalékát. 

Április 10-én, a választás napján este 8 órakor a francia hírmédia a közvélemény-kutatókkal együttműködve közzéteszi az előzetes szavazatszámlálásokon alapuló előrejelzett eredményeket.

Ez jó támpontot ad arra, hogy várhatóan kik jutnak be a második fordulóba, de ha a verseny szoros, az előrejelzések csak később válnak hivatalos eredménnyé, amelyek a belügyminisztérium honlapján lesznek elérhetők.

A két jelölt a második forduló előtt, április 24-én egy televíziós vitában fog megmérkőzni egymással. Ha Macront nem választják újra, az új elnöknek május 13-ig van ideje hivatalba lépni.

Miért olyan fontos Európa szempontjából? 

Angela Merkel kancellár idejében Németországnak jelentős szerepe volt Európában, azonban a német kancellárválasztás és az ukrajnai háború ezt eredményezte, hogy Emmanuel Macron szerepe megnőtt az európai politikában. 

Az Unió szempontjából nagyon jelentős, hogy Franciaország milyen külpolitikát folytat, ugyanis az az egész kontinensre hatással lesz, még egy erős német vezetés mellett is. A NATO keleti szárnyának erősítésében Scholz és Macron egyetértene, de félő, ha Franciaországnak más elnöke lesz, akkor a francia politika teljesen más irányt venne. 

Marine Le Pen nincs elragadtatva az Európai Uniótól, ezért nem kizárt, hogy a britek útjára lépne, és megpróbálná országát kiléptetni az EU-ból, azonban a politikus kampánya sokkal mérsékeltebb hangot ütött meg az elmúlt időben, még annak ellenére is, hogy erős iszlámellenes hangot ütött meg az utóbbi időben.

A Le Pent bíráló jobboldaliak szerint nem igazi a politika, amit folytat, mindössze a szavazatszerzésre irányulnak, véleményük szerint a kormányra kerülése esetén folytatná ugyanazt a liberális kultúr- és bevándorlás politikát, amelyet a korábbi elnökök. 

De bárkit is választ Franciaország, elvitathatatlan, hogy az elnök személye és politikája hatalmas súllyal nehezedik majd Európára, ugyanis Franciaország szerepét semmilyen téren nem lehet elvitatni Európa és az Európai Unió esetében. 

(The Straits Times/Infostart/Alfahir)