Gyerekeken is segíthet az epilepsziás felnőttek agyimplantátuma
A felnőttek körében már sikeresen alkalmazzák az RNS eljárást, a gyermekek kezelése azonban kockázatosabb a koponyájuk folyamatos fejlődése miatt.
Fotó: Hanni / Twenty20 Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága már jóváhagyta az RNS, azaz reagáló neurostimulációs rendszer alkalmazását a gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő felnőttek számára, a gyermekeket célzó kezelések hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó kutatások azonban korlátozottak.
Az RNS technológia egy olyan eszköz beültetését jelenti, amely figyeli az agyhullámok aktivitását, hogy időben észlelje a kialakuló rohamokat; stimulációs impulzusokkal segíti az agyhullámok normál állapotba való visszatérését, hogy megakadályozza a rohamok bekövetkezését.
Az RNS fontos alternatívát jelenthet az epilepsziás betegek számára, 40 százalékuk ugyanis nem reagál a gyógyszeres terápiákra. A rendszert egyre szélesebb körben alkalmazzák gyermekgyógyászati központokban is a betegség kezelése során – számolt be a WebMD.
A Dr. Yasunori Nagahama vezette vizsgálatba 35 gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő pácienst vontak be, aki közül kettő 7 év alatti volt, vagyis koponyájuk mérete még nem érte el a felnőtt koponya térfogat 100 százalékát.
A vizsgálatban részt vett 3 és 25 év közötti betegek 84 százalékánál csökkent a rohamok száma, beleértve a páciensek azon 18 százalékát, akik több mint 90 százalékkal kevesebb rohamot szenvedtek el, és 6 százalékot, akik teljesen megszabadultak a súlyos görcsöktől.
A 35 beteg közül csak háromnál jelentkeztek további műtétet igénylő szövődmények, ezeket azonban a fiatal felnőtteknél észlelték, nem a gyermekeknél. Bár az eredmény azt sugallja, a reagáló neurostimuláció hatékony terápia lehet a gyermekgyógyászati betegek esetén is, akadnak olyan szakértők, akik az eljárás kockázataira hívják fel a figyelmet.
Dr. Keith Starnes gyermekepileptológus szerint nem csupán a koponya folymatos növekedése miatt kialakuló szövődmények jelentenek kockázatot a gyermekkorú páciensek számára, hanem a technológia korlátai is.
„Az RNS akkumulátorának várható élettartama jelenleg körülbelül 5-9 év. Az elemcsere miatt ez több koponyaműtétet jelenthet a felnőtteknél hosszabb várható élettartamú gyermekek esetén. Lehetséges, hogy a jövőbeli akkumulátor-élettartam és más technológiák fejlődése szükségtelenné teszi ezt az aggodalmat, jelenleg azonban ez fontos szempont”
– osztotta meg véleményét a doktor.
Az eljárás fejlesztése további kutatást igényel, az RNS azonban lehetővé teszi az epilepszia kezelésének egy új megközelítését, ami felválthatja a gyakori vérvizsgálatot igénylő és mellékhatásokkal járó napi gyógyszerek alkalmazását.
