Ennyi lehet az új minibálbér Magyarországon

Hamarosan rábólinthatnak az új minibálbérre Magyarországon, ami több százalékos emelkedést jelentene a jelenlegihez képest.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a bérmegállapodás tervezetét, amelynek értelmében február 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 4 százalékkal emelkedhet, minderről a felek hétfőn döntenek – mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselője az MTI-nek. Soron kívül Németh Krisztián visszaemlékezett a Liverpoolban töltött időszakára, Szoboszlairól is beszélt

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is megerősítette, hogy a megállapodástervezetet várhatóan csütörtökön vagy pénteken kapják meg a VKF tagjai, hogy testületi szinten meg tudják vitatni.

Hozzátették, hogy amennyiben mindhárom munkaadói szervezet és mindhárom szakszervezet elfogadja, akkor hétfőn aláírhatják a bérmegállapodást. Mészáros Melinda elmondta, a tervezet elfogadásával február 1-jétől a minimálbér bruttó 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 219 ezer forintra emelkedhet, a 4 százalékos béremelés értelmében.

A megállapodástervezet ezen felül azt is tartalmazza majd, hogy amikor az év folyamán csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó – bármekkora mértékkel – akkor egyúttal a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedik további 1 százalékponttal.

Közölte, hogy bár nem elégedettek ezzel a mértékkel, azonban azt is mérlegelni kell, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése csaknem 1,1 millió embert érint közvetlenül és legalább ennyi emberre van hatással egyebek mellett például a táppénz vagy az álláskeresési támogatás formájában.

Szlávik János jó hírekkel szolgált a mellékhatásokat illetően

Ugyanakkor elmondta, Magyarország hosszú távú érdekeit a munkavállalói oldal szerint a nagyobb mértékű béremelés szolgálja, mert úgy látják, a bérek emelkedése a környező országokban is jótékony hatást gyakorolt a hatékonyság és a termelékenység növekedésére.
Rolek Ferenc elmondta, hogy az ülésen a munkaadói oldal vetette fel a kompromisszum lehetőségét a 4 százalékos béremeléssel, hiszen a munkaadók 3 százalékos, míg a szakszervezetek 5 százalékos béremelést tartanak elfogadhatónak.

Úgy fogalmazott: „nem javasoljuk ugyan, hogy legyen 4 százalék, de ha ezt mindenki elfogadná, akkor meg tudjuk fontolni, hogy ez legyen egy kompromisszumos megállapodás.”

Rolek Ferenc reményét fejezte ki, hogy a megállapodástervezet elfogadják, hiszen ez minenkinek az érdeke. Ugyanakkor hozzátette, ha minden oldal el is fogadja a 4 százalékos béremelést, egyik sem lesz vele elégedett: a munkaadók túl soknak, míg a szakszervezetek túl kevésnek tartják majd.