Megérkeztek az egyetemi felvételi ponthatárok

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.

A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.

A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.

Az ITM tájékoztatása szerint a felvételizők a ponthatárok kihirdetését több vidéki városban is figyelemmel kísérhették, például Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden.

A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező az általa megjelölt melyik képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

Az Eduline összegyűjtötte, mely egyetemekre hányan jelenkeztek a következő tanévre:

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (26562)
2.  Debreceni Egyetem (16189)
3. Budapesti Gazdasági Egyetem (14377)
4.  Szegedi Tudományegyetem (14151)
5.  Pécsi Tudományegyetem (13809)
6.  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (10879)
7. Károli Gáspár Református Egyetem (9672) 
8.  Szent István Egyetem (8291)
9.  Budapesti Corvinus Egyetem  (8243)
10.  Pázmány Péter Katolikus Egyetem (8145)

Az ELTE képzéseire több mint 11 ezer hallgatót vettek fel, többségüket állami ösztöndíjas képzésben. Az ELTE Bölcsészettudományi karának kommunikáció- és médiatudomány szakára 414 pontot kellett elérni az állami ösztöndíjas képzéshez, de szlavisztika szakokon is hasonlóan magas volt a határ: szlovák nyelven 419, ukrán nyelven pedig 414. Az Állami- és Jogtudományi kar szintén nagy népszerűségnek örvendett, állami ösztöndíjas osztatlan jogászképzésen 472 pontot kellett elérnie a diákoknak.

A Debreceni Egyetem osztatlan informatika-matematikatanár szakára 447 pont, informatika-némettanár szakára pedig 415 pont volt az elegendő az állami ösztöndíjas képzéshez. Magas volt a ponthatár a biológiatanárnak készülő diákok számára is, 408 ponttal kerülhettek be a képzésre, földrajz-magyartanár szakra pedig 414-el.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment, kommunikáció- és médiatudomány, valamint műszaki menedzser képzéseire 400 pontot kellett elérni az állami ösztöndíjhoz, pénzügy és számvitelen 402-őt. A vegyészmérnöki képzéshez 370 pontnál lett kijelölve a határ, fizika szakon pedig 400 pont volt szükséges a Felvi.hu adatai szerint.

Forrás: MTI