Világbank: Dél-Afrikában a leggazdagabb 10 százalék birtokolja az összvagyon 71 százalékát
Lesújtó adatokat közölt a Világbank legfrissebb jelentésében: Dél-Afrika a világ legegyenlőtlenebb országa vagyon tekintetében.
Jacob Zuma volt dél-afrikai elnök bebörtönzése miatt elégedetlen tüntetők Johannesburgban 2021. július 11-én. A 79 éves Zuma július 8-án feladta magát a rendőrségnek, így megmenekült a letartóztatásától. Zumát korábban 15 hónap börtönbüntetésre ítélte az alkotmánybíróság, mert nem engedelmeskedett egy bírósági idézésnek. A 2009-18-as hivatali ideje alatt elkövetett korrupciós vádak miatt kellett volna egy vizsgálóbizottság előtt megjelennie. Zuma 2018 februárjában pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nyomására lemondott, hogy megelőzze leváltását.
MTI/EPA/Kim Ludbrook 
A Világbank legfrissebb jelentése szerint Dél-Afrika leggazdagabb 10 százaléka birtokolja az ország vagyonának több mint 71 százalékát, ezt az egyenlőtlenséget pedig csak tovább tetézi, hogy az országban a faji hovatartozás játssza a legnagyobb szerepet az egyenlőtlenség fokozásában.
Az „Egyenlőtlenség Dél-Afrikában” című jelentésben azt írják, annak ellenére, hogy már három évtized eltelt azóta, hogy felszámolták a dél-afrikai apartheidet, az egyenlőtlenségben nem történt pozitív irányú változás, ugyanis az ország teljes vagyonának több mint 71 százaléka a leggazdagabb 10 százalék birtokában van.
A Világbank jelentésében kiemelte, a faji hovatartozással kapcsolatos egyenlőtlenség főként az oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatásában mutatkozik meg, és a 164 ország közül Dél-Afrika áll az első helyen a legegyenlőtlenebb országok listáján.
A jelentés szerzői kiemelték, Dél-Afrikában nem történt meg a politikai fejlődéssel egybekötött gazdasági fellendülés, főként azért, mert a múltból eredő torz álláspontok masszív akadályokat gördítettek a társadalmi fejlődés útjába. Hangsúlyozták, a faji és területi szegregáció csak tovább erősíti az egyenlőtlenséget a társadalomban.
A koronavírus-járvány pedig csak tovább rontott a helyzeten, és mintegy 3,2 millió embert taszított szegénységbe, a bérek tekintetében pedig szintén jelentős különbségeket látni: a szakképzett szakmunkások bére ugyan növekedett az elmúlt években, ám a képzetlen munkások bérei egyáltalán nem emelkedtek. Ezen felül a nemi megkülönböztetés is komoly problémát jelent az országban, mivel a nők átlagosan 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az azonos végzettségű férfiak.
