Csák János: 2024-től átalakul a felvételi rendszer, mely növeli a választás szabadságát az egyetemek és leendő hallgatóik számára
Az új egyetemi felvételi rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe.
Csák János kultúráért és innovációért felelõs miniszter az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kvantuminformatikai bemutatója elõtti megbeszélésen az egyetem informatikai karán 2022. július 26-án.
MTI/Illyés Tibor Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”.
Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat – mondta a miniszter. Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.
Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része „átalakult, alapítványi rendszerű” vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is – tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.
A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára.
„Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség”
– hangoztatta Csák János.
Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, „akár itthonról, akár külföldről”. Közlése szerint továbbra is megmarad az „átlátható és kiszámítható felvi-rendszer”, és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.
Csák János szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.
„Állami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál” – magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, „hanem talán még nőni is fog”.
A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak – közölte.
Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. „Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is” – fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.
(MTI)
