Árstopbővítés: már december végén-január elején elfogyhat a magyar burgonya
Hazánk alaphelyzetben is behozatalra szorul a krumpliból, idén azonban a termés sem volt a legjobb, ha pedig a készletek gyorsan el fognak fogyni, újfent importra lesz szükség.
Fotó: Unsplash 
Az élelmiszer-árstop kibővítéséről döntött nemrégiben a kormány, amely által már ebbe a körbe tartozik a tojás és a burgonya is, s a tervek szerint év végéig lesz érvényben az intézkedés, amelynek bejelentése előtt az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense is elmondott néhány dolgot.
Kulich Éva úgy véli, amennyiben a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, vagyis valamennyi étkezési burgonya kiszereléstől és felhasználástól függetlenül az ársapkás termékek körét bővíti, akkor felvetődik a kérdés, vajon a döntéshozók figyelembe vettek-e bizonyos tényezőket.
Itt az idei alacsony terméshozamokat emelte ki, amely hektáronként 22,5 tonna volt, emellett még az is ott van, hogy hazánk alaphelyzetben is behozatalra szorul a krumpliból, vagyis az árstopos döntés után nagy dilemma elé kerülnek a kereskedőcégek.
Ennek oka, hogy az importált burgonya mosatlanul, tonnás gyűjtőzsákokban érkezik Magyarországra, így fel kell azt készíteni a kereskedelmi forgalomba hozatalra, s ezeknek mind megvan a maga költsége, amelyek összeadva túlságosan megközelítenék az ársapkában kiírt fogyasztói bruttó kiskereskedelmi árat.
Így több kereskedőcég is úgy dönthet, hogy nem vállalja ezt a kockázatot, amely által felmerül a kérdés, hogy vajon lesz-e elég krumpli, azonban a szövetség tagjainak számítása szerint nem úgy néz ki, mivel a megtermelt 14 ezer kilogrammnyi mennyiség már december végére-január elejére elfogyhat.
Az árstop is gyorsíthatja a készletek elfogyását
Mindemellett az árstop is növekvő keresletet eredményezhet, amely szintén gyorsíthatja a készletek elfogyását, s az így keletkezett hiányt importból kell majd pótolni, az élelmiszerboltok pedig mennyiségi korlátozást is bevezethetnek a probléma megelőzéseképp.
Sőt, a kiskereskedők is kevesebb árut kapnak a nagykereskedőktől, miközben az áremelkedés drasztikusan sújtja a termelőket az alapanyagok beszerzése kapcsán, amely egy bizonytalan légkört eredményez, és akár a burgonyatermő terület további csökkenéséhez vezethet.
Az Index beszámolójából az is kiderült, ha a termelői és a hatósági árak nagyon közel vannak egymáshoz, akkor egyik félnek sem éri meg termelni, illetve kereskedni a termékkel, amely még több aggodalmat vet fel.
