Ezekkel a következményekkel járt az élelmiszer-árstop
A hatósági árak bevezetése az élelmiszerboltok polcain is komoly változásokat okozott.
Fotó: Twenty20 Korlátozások az államilag megszabott árú termékek esetében, termékhiány, jelentős árnövekedés a többi árucikk esetében. Az árstop bár sikeresnek hangzik, valójában a kasszánál még többet hagyunk ott a bevásárlás végeztével.
Az árszabás ilyen szintű szabályozása nem csupán az üzleteknek, de hosszabb távon a vásárlóknak is problémát okoz, hiszen minden hasonló intézkedés végül a többi termék árán fog visszatükröződni, a profitot pedig vagy így, vagy úgy, de behajtják.
Összesen hét termékre érvényes az államilag meghatározott ár, melyek kapcsán szinte minden üzletben mennyiségi korlátozásokat vezettek be, a boltokban pedig hiába kötelesek tavaly októberi szinten tartani az adott árucikkek készletét, a hatalmas kereslet miatt így is gyakran kifogynak belőlük.
Ennek eredménye, hogy a vásárlók sokszor már csak az üres polcokkal találkozhatnak, ami miatt a megemelt árú termékekből kénytelenek vásárolni, ezáltal a bevétel nem csökken. Jól mutatja ezt a g7.hu által készített grafikon is, melyen a nagy üzletláncokban történő bevásárlások árváltozásait követhetjük nyomon.
A 42 termékből álló lista csaknem 21,6%-os élelmiszer-inflációt jelez, az árstop pedig láthatóan nem képes lassítani ennek a mértékét. Bár a statisztika nem reprezentatív, ettől függetlenül sokatmondó, hogy a mérések szerint átlagban több mint 3500 forinttal lett drágább egy nagybevásárlás a tavaly ilyenkor számolt összeghez képest.
Az élelmiszer-árstop május 1-ig tart, és ahogy közeledünk a háromhónapos időszak végéhez, úgy szeretnének egyre többen és egyre többet vásárolni a nyomott árú termékekből. Az elkövetkezendő hetekben így szinte mindenhol szembesülhetünk az üres polcokkal.
