A „harag napja” Libanonban: a tüntetők erős üzenetet küldenek a kormánynak
A harag és a tehetetlenség megtestesülése zajlik épp Libanonban, a kormányellenes tüntetők ugyanis gumiabroncsokat égetnek, elzárják a legfontosabb utakat, és sűrű fekete füstöt engednek szabadjára, mely Bejrút és az ország más területei felett is gomolyog.
Bejrút, 2021. március 8.
Tüntetõ halad el égõ autógumik elõtt Bejrút közelében 2021. március 8-án. Ezen a napon az ország romló gazdasági helyzete, a nemzeti fizetõeszköz elértéktelenedése és a belpolitikai csatározások miatt hetek óta tiltakozók meghirdették a "harag napját", országszerte forgalmi fennakadásokat okozva, így veszélyeztetve az oxigénszállítmányok eljutását a koronavírusos betegeket kezelõ kórházakba.
MTI/AP/Huszein Malla 
A taktika a politikai osztály elleni tüntetések új fellángolásának motívumává vált, amely látszólag nem sokat tesz, amikor Libanon szépen lassan a politikai és gazdasági szakadék szélére csúszik. Az ország modern történelmének legsúlyosabb gazdasági válságában van, a helyzetet pedig tovább súlyosbították a járványügyi korlátozások és a túlterhelt egészségügyi ellátórendszer.
„A tűz felszabadítja haragunkat és lecsendesíti a szívünket. ” – mondta Mounir Hujairi, a libanoni események 23 éves tüntetője, aki az alacsony bérezésű nappali munkák és a tiltakozások között tengődik.
A gumiabroncsokból származó korom és füst elfedi a maszkokat viselő tüntetők arcát az ideiglenes útakadályoknál, amelyek elzárják a forgalmat Bejrút körül és a városok között. A tüntetők kitartása és a gumiabroncsok napi szintű égetése egyértelműsíti, hogy milyen szinten megoldhatatlanná váltak az ország problémái.
A kormányellenes tüntetések először 2019 év végén kezdődtek Libanonban, azóta a helyi valuta effektíve összeomlott, miután közel 30 évig a dollárhoz viszonyították, a fizetések változatlanok maradtak éppúgy, mint az infláció. Az emberek elvesztették munkájukat, a létminimum alatti szegénység pedig már a lakosság közel 50 százalékát érinti.
Eközben Libanon politikai rendszere elakadt, miután a politikusok nem voltak hajlandók kompromisszumokat kötni kormányalakítással vagy éppen a komolyabb pénzügyi döntések meghozatalával kapcsolatban, mert attól tartottak, hogy elveszítik befolyásukat vagy támogatóikat.
A koronavírus miatt kimerült és megrémített, valamint korlátozott libanoniak végignézték, ahogy a kormányzó elit tagjai egymást hibáztatják a válság kialakulásáért. A múlt héten a helyi valuta rekord mélypontot ért el, a feketepiacon 11 ezer libanoni font és dollár közötti árfolyamon kereskedtek, a hivatalos 1500 fontért 1 dollár helyett, ami egy újabb tiltakozási hullámot váltott ki az országban.
A kétségbeesett tüntetők az útlezárásokkal próbálják lemondásra kényszeríteni kormányt, a közhangulat pedig irgalmatlanul sötét, sőt egyre félelmetesebb. A tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy könnyedén káosz alakulhat ki, egyesek szerint pedig a tiltakozásokat bizonyos politikai csoportok manipulálták, annak érdekében, hogy erőszakkal különböző engedményeket kényszerítsenek ki a kormányból.
Sokan attól tartanak, hogy ismét polgárháború fog kitörni, ugyanis a társadalmi feszültség majdhogynem elérte azt a szintet, melyet 1975 áprilisa óta nem látott a nemzet. A gumiabroncsok égetése is innen ered, ez ugyanis az egyik legolcsóbb módszer az útlezárások abszolválására, valamint hatékony figyelemfelkeltő eszköz.
