Néhány oltóanyag egy életen át védettséget ad – a koronavírus elleni vakcinák miért nem?

Fotó: Unsplash/Mat Napo
not image

Borbély Fanni

2021. szeptember 23. - 18:49

Miért nem tart tovább a koronavírus elleni oltóanyag által nyújtott védettség?

A kanyaró elleni oltás egy életen át tart, a bárányhimlő elleni védőoltás 10-20 évig véd, a tetanusz elleni oltás pedig egy évtizedig vagy még tovább. Az amerikai tisztviselők azonban mérlegelik, hogy engedélyezzék-e a koronavírus elleni emlékeztető oltást a beoltott felnőttek számára már hat hónappal az első oltás után. A vakcina célja, hogy a természetes fertőzés által nyújtott védelmet biztosítsa, de a súlyos megbetegedés vagy halálozás kockázata nélkül.

“Egy igazán jó vakcina lehetővé teszi, hogy valaki akkor sem fertőződik meg, ha ki van téve a vírusnak. De nem minden vakcina ideális”

– mondta Rustom Antia, az Emory Egyetem biológiaprofesszora, aki az immunválaszokat tanulmányozza.

Elmondása szerint a védelem három szintje a következő: teljes védelem a fertőzés és az átvitel ellen; védelem a súlyos betegség és az átvitel ellen; vagy csak a súlyos betegség elleni védelem. A hatékonyság attól függ, hogy a vakcina milyen mértékű immunválaszt vált ki, milyen gyorsan bomlanak le a keletkező antitestek, hajlamos-e a vírus vagy a baktérium mutálódni, és milyen helyen történik a fertőzés. A védettségi küszöb az a védettségi szint, amely elegendő ahhoz, hogy ne betegedjünk meg – ez minden baktérium esetében más és más, és még a meghatározásának módja is változik.

“Alapvetően az antitestek vagy semlegesítő antitestek milliliternyi vérre vetített szintjéről van szó”

– mondta Mark Slifka, az Oregon Health & Science University professzora.

Fontos megjegyezni, hogy a T-sejtek is hozzájárulnak a védelemhez, de az antitesteket könnyebb mérni. A 0,01 nemzetközi egység/milliliter küszöbértéket 1942-ben erősítették meg a tetanuszra vonatkozóan, amikor egy német kutatópáros szándékosan kitette magát a toxinnak, hogy teszteljék a korábbi állatkísérletek eredményeit.

“Egyikük két halálos adag tetanuszt adott be magának a combjába, és figyelte, hogy mennyire ment jól a kísérlet. A társszerzője három halálos dózist adott be, és egyikük sem betegedett meg”

– mondta Dr. Slifka.

A kanyaró küszöbértékét 1985-ben határozták meg, miután egy egyetemi kollégiumban röviddel egy véradás után megfertőződtek. A kutatók ellenőrizték a diákok vérében lévő antitest-koncentrációt, és 0,02 nemzetközi egységet állapítottak meg milliliterenként, mint a fertőzés megelőzéséhez szükséges szintet.

Ezeknél a betegségeknél a vakcinákra adott válasz mértéke az antitestek bomlási sebességével kombinálva tartós immunválaszt eredményez: a kanyaró elleni antitestek lassan bomlanak le, a tetanusz ellenanyagok gyorsabban bomlanak, de a vakcina hatására a szervezet sokkal többet termel, mint amennyire szüksége van, ami ellensúlyozza a csökkenést.

“Szerencsések vagyunk a tetanusz, a diftéria, és a kanyaró esetében. Meghatároztuk, hogy mi a védettség küszöbe. Idővel nyomon követjük az antitestek csökkenését, és ha ismerjük a védettség küszöbértékét, kiszámíthatjuk a védelem tartósságát. A koronavírus esetében azonban ezt nem tudjuk”

– mondta Dr. Slifka.

A Janssen és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinái adenovírust használnak, és nem tartalmaznak adjuvánst. A Pfizer és a Moderna mRNS-vakcinái, amelyek másképp működnek, egyáltalán nem tartalmaznak vírust. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az olyan vírusokat és baktériumokat, amelyek mutálódnak, hogy elkerüljék a szervezet immunválaszát, nehezebb ellenőrizni – írja a Wall Street Journal.