Franciaország-Németország közös közvetítéssel oldódhat meg az ukrán válság
Párizs és Berlin is vállalná a mediációt Oroszország és Ukrajna között, hogy csökkenjen a feszültség Európa keleti határánál.
Fotó: EPA/Pool/Thibault Camus 
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár megállapodtak abban, hogy újraindítják a két ország közös mediációs folyamatait, hogy sikerüljön megoldani a válságot Ukrajna és Oroszország között – írja a The Irish Times.
Olaf Scholz ezen a héten lett hivatalosan Németország új kancellára, egyik első teendője pedig egy Macronnal való közös találkozó volt az Élysée Palotában a pénteki nap folyamán. Macron pedig bejelentette, hogy fontos megállapodásra jutottak:
„Sosem volt még ennyire releváns a ’Normandiai Formátum’, mint most, mert ez segít Németországnak és Franciaországnak, hogy közvetítő szerepet töltsön Ukrajna és Oroszország között. Ez a Joe Biden és Vlagyimir Putyin közötti közvetlen tárgyalásokat megfelelően kiegészíti”
Az úgynevezett Normandiai Formátumot használták többször az elmúlt hét év során a kelet-ukrajnai válság megoldása, Donyeck és Luhanszk elszakadása mentén kialakult politikai krízis orvoslása érdekében. Ez a fórum még 2014-ben indult útjának, az elmúlt két év során viszont befagyott.
Jelentős mennyiségben csoportosította át haderőit a Kreml az elmúlt hetek során az ukrán határhoz, amely miatt komolyan elkezdtek aggódni nyugaton, hogy Vlagyimir Putyin inváziót indíthat Ukrajna ellen.
Joe Biden még december 7-én tárgyalt két órán keresztül Putyinnal erről az ügyről, azonban számottevő áttörés nem történt. Macron egyik tanácsadója szerint viszont a tárgyalások nem lehetnek sikeresek, ha ebből Ukrajnát és Európát is kihagyják.
Sokan úgy vélik azonban, hogy Putyin pontosan ezt szeretné és közvetlenül Washingtonnal szeretne megállapodni a helyzetről. Európa szerint azonban a Normandiai Formátum szükséges, mert ez egy jó teszt lenne a kontinensnek is, hogy mennyire tudják megállapítani az orosz fenyegetést.
Kijev és Moszkva között először azért fagytak be a tárgyalások, mert Oroszország nem hajtotta végre a beígért politikai és biztonsági reformokat a Donyeck-medencében található két megyében, például a milíciák lefegyverzését, az önkormányzati választások kiírását, valamint az elmenekült ukránok visszaengedését.
