Több közgazdász is támadást indított az árstopok ellen 

Lassan egy éve, hogy a kormány 480 forintos áron rögzítette a benzin és a gázolaj árát, februárban pedig úgy döntöttek, hogy hat alapvető élelmiszernek fagyasztják be az árát, és az is lehet, hogy újabb termékekre tesznek ársapkát. 

Azonban többen is úgy értékelik, hogy ez az irány rossz, inkább rá kellene engedni a lakosságra most az inflációt, ugyanis később sokkal rosszabb lesz. Bod Péter Ákos elmondta, hogy az árstopok nem állították meg az áremelkedést. Szerinte hatósági árszabályozással átmeneti árhullámokat lehet csak áthidalni – írja az ATV.  Soron kívül Újabb megrázó információk láttak napvilágot a halálos verőcei hajóbalesetről

„Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket” – fogalmazott Bod Péter Ákos, közgazdász, aki az Antall-kormányban miniszter volt, később pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 

Hozzátette, hogy több országban is ráengedték az inflációt a gazdaságra, úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatást kaptak. Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyag-adók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett, a lakosok pedig egyszeri szociális juttatásokban részesültek. 

A közgazdász kiemelte, hogy bár ez a módszer gyorsabb ár-növekedést eredményez, hamarabb lefut az infláció. Magyarországon viszont újabb pénzromlást eredményez, hiszen a hatósági áraknak egyszer vége, és akkor újabb áremelkedés jön.

Tóth Levente, a Bank360 elemzője úgy véli, hogy a kormány így próbálja tompítani az árcsúcsot, az ársapka az egy kényszerintézkedés, ami mellett a kormány szociális okból is dönthetett, hiszen így a szegényebbek olcsóbban vásárolhatják meg az alapvető élelmiszereket.

„Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer inflációt” – fogalmazott az elemző.

A GKI vezérigazgatója az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosságot lát: „Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt” – mondta Molnár László.