A Gairdner Alapítvány nemzetközi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték idén a magyar kutatónak.
A Nobel-díj bennfentesei és megfigyelői szerint az időzítés és a politika miatt a vakcinatechnológia valószínűtlen győztes volt – de a tudomány legrangosabb díja már nincs messze.
A két tudóst azért az alapvető munkáért jutalmazták, amely lehetővé tette a hírvivő RNS (mRNS) használatát a Covid-19 elleni vakcinák kifejlesztésében.
A kutatással javítani szeretnének az influenza elleni oltások jelenlegi nemzedékén, mely 40-60 százalékos hatékonysággal bír a betegség ellen.
A biotechnológiai vállalat oltóanyaga új lendületet adhat a technológiának a hagyományos oltások hatékonyságával kapcsolatos aggodalmak közepette.
Az egyelőre nem világos, hogy hány embernek lesz szüksége emlékeztető oltásokra.
Az EMA további adatszolgáltatást és vizsgálatokat kért a hírvivő RNS-vakcinákat gyártó vállalatoktól.
A Moderna biotechnológiai vállalat már szerdán megkezdi a HIV-vakcina humán kísérleteit, amely ugyanazt az mRNS-platformot használja, mint a cég koronavírus elleni vakcinája.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenntartotta, hogy nem javasolja, hogy a koronavírus ellen beoltott nők hagyják abba a szoptatást. Bár a nemzetközi egészségügyi szervezet a koronavírus elleni vakcinát felnőttek, köztük szoptató nők esetében is ajánlja, korábban már beszámoltak arról, hogy az mRNS az anyatejen keresztül átkerülhet a gyermekekbe.
A szakember a harmadik oltások engedélyezése apropóján beszélt a további lehetőségekről.
Egy frissen megjelent tanulmány eredményei szerint a Pfizer-BioNTech és a Moderna fejlesztett koronavírus elleni oltóanyagok által kiváltott immunreakció tartós, akár évekre szóló védelmet nyújthat.