Közel egy évtizede tartó bizonytalanság után végre kiderítették, milyen jelenségek állnak az óriási energiával rendelkező gamma-kitörések (GRB) mögött.
Az úgynevezett fosszilis galaxis sokkal régebbi lehet, mint a Földön található kövületek bármelyike.
Az egyiptomi káosz és zűrzavar istenéről elnevezett Apophis aszteroida előreláthatólag 48 év múlva kerülhet vészes földközelségbe.
Mint ahogyan arról korábban mi is több ízben beszámoltunk, idén szeptemberben egy amerikai kutatócsapat tagjai döbbenetes felfedezést tettek, ugyanis élet nyomaira bukkantak a Vénusz atmoszférájában.
Csillagászok azon törik a fejüket, vajon honnan eredhet az a rengeteg fény, amelyek a Földre érkeznek anélkül, hogy a világűr valamelyik pontján elakadnának.
Az Austinban található Texasi Egyetem csillagászai egy igazán különleges projektet élesztettek újjá, ugyanis egy folyékony anyaggal működő, üvegből készült, 100 méter átmérőjű űrtávcsövet szeretnének a Holdon felépíteni.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég egy két évig elhúzódó részletes tanulmánysorozatra hivatkozva bejelentette, hogy 2029-ben exobolygó-kutató teleszkópot állíthatnak Föld körüli pályára.
A fényvillanást a valaha volt legerősebb és legintenzívebb infravörös sugarakból eredeztethető rövidhullámú gamma-kitörésként könyvelték el az asztrofizikusok.
Habár a SpaceX egy jó ideje már újrahasznosítható rakétákat használ missziói során, a Föld körül felgyülemlett űrszemét még mindig komoly fejtörést okoz a csillagászoknak és az asztronautáknak egyaránt.
Miközben bolygónkon az emberi tevékenység hatására, főként az üvegházhatású gázok kontrollálatlan kibocsátásának következtében a globális felmelegedés lassan visszafordíthatatlanná válik, addig a világűrben természetes folyamatok által súlyosbodhat a helyzet.
Egészen különös magyarázatot adtak nemrég amerikai fizikusok az univerzum legnagyobb részét kitöltő láthatatlan, rejtélyes sötét anyag kialakulásának körülményeire.