Fekete lyukak egybeolvadása során keletkezhetnek olyan csillagok, amelyek lényegében időutazásban vehetnek részt.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nemrég egy két évig elhúzódó részletes tanulmánysorozatra hivatkozva bejelentette, hogy 2029-ben exobolygó-kutató teleszkópot állíthatnak Föld körüli pályára.
A fényvillanást a valaha volt legerősebb és legintenzívebb infravörös sugarakból eredeztethető rövidhullámú gamma-kitörésként könyvelték el az asztrofizikusok.
Habár a SpaceX egy jó ideje már újrahasznosítható rakétákat használ missziói során, a Föld körül felgyülemlett űrszemét még mindig komoly fejtörést okoz a csillagászoknak és az asztronautáknak egyaránt.
Miközben bolygónkon az emberi tevékenység hatására, főként az üvegházhatású gázok kontrollálatlan kibocsátásának következtében a globális felmelegedés lassan visszafordíthatatlanná válik, addig a világűrben természetes folyamatok által súlyosbodhat a helyzet.
Egészen különös magyarázatot adtak nemrég amerikai fizikusok az univerzum legnagyobb részét kitöltő láthatatlan, rejtélyes sötét anyag kialakulásának körülményeire.
A Jupiter negyedik legnagyobb holdja pompás kék színt ölt magára, mivel folyamatosan a Naprendszer gázóriásából származó nagy energiájú sugarakat kell visszavernie.
Miután beérett hosszú évek erőfeszítésének gyümölcse, és a NASA OSIRIS-REx űrszondája sikeresen landolt a Bennu felszínén, melyről kőzetmintákat gyűjtött be, a csillagászok egy nem várt felfedezést tettek az óriási űrsziklával kapcsolatban.
A legújabb kutatások szerint a Mars körüli pályán száguldozó űrszikla a Föld hűséges követőjéből származhat.
Mindezidáig több mint 4 ezer exoplanétát azonosítottak a bolygókutatók a Tejútrendszerben, a számuk pedig napról napra emelkedik, hála a Kepler űrtávcsőnek és a csillagászok kitartó munkájának.
A NASA legújabb kutatásából megtudhattuk, hogy a galaxisunkban található Nappal megegyező méretű és tulajdonságú csillagok legalább ötven százalékának van egy olyan exoplanétája, amely az élhető zónában helyezkedik el.