Szokatlan felfedezést tettek csillagászok a Naprendszer égszínkék gázóriásával kapcsolatban.
A marsi űrbéli kőzetek vizsgálatával nemrég rájöttek, hogy a vörös bolygón több száz millió évvel korábban alakulhatott ki a folyékony víz, mint azt mindezidáig feltételezték.
A NASA kutatói különleges szerves molekulát fedeztek fel a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légkörében.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
Igaz, hogy a bolygók többsége valamilyen központi csillag körül kering, léteznek azonban olyan égitestek is, amelyek szabadon repkednek a világűrben.
Egészen érdekes dologra lettek figyelmesek amerikai csillagászok, akik éppen az egyik kisbolygószerű égitestet tanulmányozták.
Extrém ritka kategóriába sorolható fekete lyukat talált egy európai kutatócsapat, amivel megdönthetik az eddig felállított elméleteket a galaxisok keletkezésével kapcsolatban.
Egészen szenzációs felfedezést tettek amerikai csillagászok, miután a Földdel szinte teljesen azonos exoplanétára leltek a Tejútrendszer egyik rejtett zugában.
Egy asztrofizikusokból és mérnökökből álló kutatócsapat egy olyan meghajtórendszeren dolgozik, amellyel a Szaturnusz Titan holdját fele annyi idő alatt közelíthetnék meg, mint azt tette a Cassini-űrszonda.
Habár a bolygók alapvetően nem saját maguk bocsájtják ki, hanem a központi csillaguk fényét verik vissza, a Kansasi Egyetem (KU) asztronómusai által felfedezett égitestnél megmagyarázhatatlan módon éppen az előbbi folyamatokat figyelték meg.
Jelenleg több mint ezer Föld-szerű exoplanéta található a Tejútrendszerben, melyek feltételezhető lakói képesek lehetnek felfedezni a bolygónkat.