Összesen tíz alkotás maradt még versenyben, köztük egy magyar fotósé is.
Az amerikai űrhivatal SPHEREx névre keresztelt eszköze a nagy bumm elméletének vizsgálatán kívül a galaxisunkban található vízjég felkutatására is alkalmas.
Decemberben a Harvard Egyetem asztronómus professzora, Avi Loeb egy eléggé ellentmondásos és provokatív könyvet jelentetett meg, amelyben azt taglalja, milyen jelei vannak a földönkívüliek létezésének.
A napenergia Marvel-képregényekbe illő felhasználása úgy tűnik, hogy a közeljövőben sci-fiből valósággá válhat, hála az amerikai légierő legújabb terveinek.
A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni a Naprendszerünk második legforróbb égitestén uralkodó geológiai folyamatokat – most végre egy lépéssel közelebb kerülhettek az igazsághoz.
Habár néhány évtizede már bebizonyították, hogy az univerzum nagy részét a sötét anyag tölti ki, az azonosítása egyelőre még nem sikerült a tudósoknak, hiába tudják, hogy ez a rejtélyes matéria felel a világűrben zajló folyamatok többségéért.
A SETI kutatói megmagyarázhatatlan eredetű jeleket detektáltak a Proxima Centauri felől érkező rádiósugarakból.
A NASA kutatói egy olyan galaxishalmazt fedeztek fel, amelynek centrumában egészen megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag hiányzik a szupermasszív fekete lyuk.
A kínai kőzetgyűjtő Csang–o-5 űrszonda modulja sikeresen landolt Mongóliában, fedélzetén több kilogramm Holdról származó kőzetmintával.
A japán Hajabusza–2 űrszonda 2019 februárjában egy nem mindennapi feladatot hajtott végre, az apró eszköz ugyanis a Ryugu aszteroida felszínéről kőzetport gyűjtött össze.
A december 21-én éjjel megjelenő együttállás olyan ritka, hogy legutóbb 794 éve történt hasonló. A csillagászok szerint az együttállás során a Jupiter és a Szaturnusz a Földről olyan közelinek látszik majd egymáshoz, mintha csak egy centiméter választaná el a két bolygót.