Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.
A legújabb neurológiai kutatások alapján egyre nagyobb az esélye annak, hogy a neuronok által gerjesztett elektromágneses hullámoknak sokkal nagyobb jelentősége van, mint azt korábban feltételezték.
Holland orvosok éppen magas felbontású, agyról készült felvételeket vizsgáltak, amikor is felfedeztek egy korábban még azonosítatlan szervet a koponya alatt.
Egyre több páciens számolt be arról, hogy a COVID-19 fertőzés után demenciához hasonló tüneteket tapasztaltak, amelyek miatt súlyos mentális problémák jelentkeztek náluk.
Nem mindennapi technológiai módszert hoztak létre a tudósok, mostantól ugyanis egy speciális eszközzel előre meghatározott sejteket lehet génmodosításnak alávetni.
Egy korszakalkotó agyi számítógép interfészrendszert alkottak meg, amellyel tűpontosan megjeleníthető a neuronok aktivitása.
Texas állam kormányzója vasárnap éjjel Gulf Coast megyére elrendelte a katasztrófahelyzetet, miután az egyik édesvízforrásban megtalálták a halálos mikroorganizmust.
Habár tudjuk jól, hogy a COVID-19 fertőzés java részt egy megfázásos tüneteket produkáló betegség, a légutakon és a tüdőkön kívül más szerveket is érinthet a kórokozó támadása.
A Yale Egyetem kutatói által a bioRxiv tudományos lapban közzétett, szakértői bírálaton még át nem esett tanulmány szerint a koronavírus az agysejtekbe is behatolhat, ezért erős fejfájást, zavartságot és delíriumot okozhat.
A magasvérnyomás-betegség és a 2-es típusú diabétesz köztudottan hatással lehet az emberi szervezetre, a legújabb kutatások alapján azonban a gondolkodást is befolyásolhatja, aminek első jelei 40 év felett mutatkozhatnak.
Svájci kutatók úgy gondolják, kideríthették, hogyan működik a tudatosság az emberi agyban, ezzel akár egy majdnem 1 500 éve húzódó filozófiai nézeteltérésnek vethetnek véget, ami megosztotta a tudósokat és a pszichológusokat egyaránt.